Vissza a nyitólapra
KERES 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
PROMÓCIÓ
Emelkedő koleszterinszint a változókor környékén


A nők szív-ér rendszeri halálozása az utóbbi években nagymértékben nőtt, sőt, felülmúlja a férfiak halálozási arányát. Eddig úgy tudtuk, hogy a szív-ér rendszeri betegségek az azonos korúak közül elsősorban a férfiakat sújtják. Mára bebizonyosodott, hogy a világon a halálozás első számú okaként nyilvántartott betegség legalább annyi nőt érint, mint férfit. Nők esetén az alapokként szereplő érelmeszesedés fokozódása a menopauza környékére esik, amikor a hormonális változások hatására a hipertónia és a kóros lipidértékek megjelenése is gyakoribbá válik. A szakemberek ennek ellenére nem szentelnek elegendő figyelmet a változókorban lévő nők koleszterinszint-változása és a szív-ér rendszeri betegségek közötti összefüggésnek.

A menopauzát, s vele a változókori tüneteket valamennyi nő átéli. A petefészkek ciklusos működését jelző havi vérzések végleges megszűnését hormonális változások okozzák. A petefészkek egyre kevesebb, a peteérés havi ciklusát szabályozó ösztrogén és progeszteron hormont termelnek, majd lassan leállnak. Az ösztrogén csökkenése más tünetekért is felel: gyakran vezet a csontsűrűség csökkenéséhez (csontritkuláshoz), mivel ez a hormon szerepet játszik a csontállomány fenntartásában. A menopauza utáni első két évben a csontsűrűség évente 3–5%-kal, majd ezt követően évente 1–2%-kal csökken.
Míg az ösztrogénszint csökkenésével csökken a csontsűrűség, ezzel egyidejűleg azonban meredeken megnő a szív-ér rendszeri betegségek kockázata. Olyannyira, hogy a keringési rendszer betegségeiből adódó halálozás abszolút mértékben túlszárnyalja a férfiakét, ennek aránya 59%-ra tehető. Ráadásul a nők a jellegzetes mellkasi fájdalmak helyett inkább gyengeséggel járó tüneteket észlelnek, de az infarktus gyakorta tünetek nélkül is bekövetkezhet. A betegség első számú okaként szereplő érelmeszesedés a nők körében a menopauza idejére esik. Ekkor a fentebb említett hormonális változások hatására a hipertónia és a kóros lipidértékek megjelenése is gyakoribb lesz. A menopauza idején a zsíranyagcsere változásaira elsődlegesen az LDL-koleszterin szintjének növekedése, és a HDL-koleszterin szintjének csökkenése jellemző. A leggyakoribb kóros értékeknek a normálérték feletti LDL- koleszterin-szint és haskörfogat tekinthetők (1).
Míg a menopauza előtt a nők LDL-koleszterin-szintje alacsonyabb, HDL-koleszterin-koncentrációja pedig magasabb a hasonló korú férfiakhoz képest, addig a menopauza után épp ellenkezőleg alakul. Az epidemológiai vizsgálatok tükrében kijelenthető: a menopauza változásai progresszíven emelik a koleszterinszintet, amely a szív-ér rendszeri betegségek fontos kockázati tényezője (2).
A fentiekből is következik, hogy a szív-ér rendszeri betegségek kialakulásának kockázata és bekövetkezése a menopauza előtti években lényegesen alacsonyabb, mint az azonos életkorú férfiaknál. A menopauza után viszont meghatározó tényezőként jelennek meg. A koszorúér-betegség a premenopauzában ritka, a posztmenopauza idején azonban lényegesen gyakoribbá válik.
A változókorú nők körében, de még a szakemberek körében is kevéssé ismert az a tény, hogy a menopauza idején bekövetkező változások milyen mértékben felelnek a szív-ér rendszeri betegségek kialakulásáért. A nők körében kilencszer többen halnak meg infarktus és sztrók következtében, mint tüdőrákban. Ráadásul annak a túlhaladott szemléletnek köszönhetően, miszerint a szív-ér rendszeri betegségek kizárólag középkorú férfiak betegsége, a szakemberek ritkán keresnek összefüggést a változókorban lévő nők koleszterinszintjének változása és a szív-ér rendszeri betegségek megjelenése között.
Sajnos, a nők számottevő része alábecsüli a szív-ér rendszeri betegségek megjelenésének lehetőségét, többnyire a csontritkulás, a tüdőrák és a menopauza okozta pszichés tünetekre figyelnek. A szív-ér rendszeri betegségek okozta halálozási mutatók – különös tekintettel középkorú nők esetén – a világon mindenütt a legrosszabbak. Ismervén a menopauza és a magas koleszterinszint összefüggését, valamennyi nő számára javasolt a rendszeres koleszterinszűrés, mint az egyik prevenciós lehetőség.

Diéta és életmód-változtatás
A WHO becslése szerint a szív-ér rendszeri betegségek 80%-a diétával és életmód-változtatással megelőzhető. Ezzel összefüggésben, az emelkedett LDL-koleszterinszint az egyik leginkább csökkenthető rizikófaktora a szívkoszorúér-betegségnek. A táplálkozási szakértők álláspontja szerint nagyon fontos az étrendváltás. Ebben egyre nagyobb szerepet kell kapniuk az egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírsavaknak és növényi szterineknek, az ételekkel elfogyasztott koleszterint, telített és transzzsírsavakat pedig lehetőleg minimumra kellene csökkenteni. Az életmód-változtatás másik meghatározó eleme a rendszeres testmozgás. Ezek kombinációjával hatékonyan csökkenthető a magas koleszterinszint, pozitív élettani hatásaiknak köszönhetően a menopauza tünetei is mérséklődhetnek.

Irodalom
1. Császár, A., Tóth, K. et al: Kardiovaszkuláris rizikóbecslés menopauzában. Menokard program. Háziorvos Továbbképző Szemle, 10, 633–637, 2005.
2. Hall, G., Collins, A. et al: Lipoproteins and BMI: a comparison between women during transition to menopause and regularly menstruating healthy women. Maturitas, 41, 177–185, 2002.

Dr. Császár Albert




Creative Commons License
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-Noncommercial-No Derivative Works 2.5 Hungary License.