Vissza a nyitólapra
KERES 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
HÉTKÖZNAPJAINK
Edukációs hétvége a Törpökért 

2007. szeptember végén került megrendezésre az első országos „Törptalálkozó”, amelyet a Petz Aladár Megyei Oktató Kórház gyermekdiabétesszel foglalkozó munkatársai szerveztek meg Döbröntén, egy bakonyi üdülőövezetben, a Hasik Hotelben. Az ország különböző részeiből huszonöt család gyűlt össze nyolc év alatti gyermekeikkel. A gyermekek között hatan voltak pumpával kezeltek, s hárman, akik a cukorbetegség mellett lisztérzékenységgel (cöliákiával) is együtt élnek.
Mi motivált bennünket a program országos hírűvé tételére? Az, hogy immár tizenkét éve rendezzük meg a régióban sikeresen a Törpök hétvégéjét. Tudjuk, hogy a cukorbeteg gyermekek sorsa nem a kórházban vagy a gondozóban dől el, hanem az otthoni, az óvodai és az iskolai környezetben. Az új eszközök és technikák alaposabb megismeréséhez adunk folyamatos segítséget olyan körülmények között, ahová mindig szívesen jönnek a családok. Most 6 x 2 órás időtartamban igyekeztünk ennek eleget tenni.
A program mentora dr. Niederland Tamás főorvos, a megyei gyermekdiabétesz-gondozó vezetője volt. Megnyitójában a gyermekkori cukorbetegség történetébe kaptunk betekintést, követve az időrendi sorrendet. A programot dr. Gál Veronika adjunktusnő folytatta, aki beszélt a különböző kezelési rendszerekről, s ismertette az eddig használt inzulinokat egészen a legmodernebb elvekig.
Ahol gyermek van, ott játék is van, ezért amíg a felnőttek az elméleti és gyakorlati kérdésekkel foglalkoztak – interaktív módon –, addig a kicsikre az osztály óvó nénii vigyáztak. Így biztonságban érezték magukat, felhőtlenül játszhattak.
Élvezettel hallgattuk dr. Blatniczky László főorvos (Budai Gyermekkórház) szavait a hipo- és hiperglikémia gyermekkori veszélyeiről: beszélt a szövődményekről, a betegség menedzseléséről és arról, hogy a gyermek-háziorvosi praxisban milyen súlya van a cukorbetegségnek. Az érintett családokban az jelenti az egyik legnagyobb gondot, ha a gyermek közösségbe megy. Ebben a kérdésben a korosztályt figyelembe véve kell megközelíteni a dolgot. E tekintetben elég erős vitafórum alakult ki, ugyanis a szülők a saját élményeik alapján reagáltak. Egyöntetű válasz volt, hogy a legnagyobb kérdést mindig az óvodai személyzet ellenállása jelenti, de ez a szülők és a gondozók aktivitásával leküzdhető.
Mint társbetegségről, a lisztérzékenységről is szó esett; ennek moderátora Török Ibolya kolléganőnk volt. Dr. Békefi Dezső főorvos (Esztergom) szintén figyelemfelkeltő témákat érintett: az állapot elfogadása, a közösségbe kerülés kérdései, felkészítés az óvodára és az iskolára, mit tudjon a gyermek önállóan. Segítséget kaptak a szülők abban is, hogyan készítsék fel az óvó és a tanító nénit cukorbeteg gyermekük fogadására. A mindennapi példák és az életből vett hasonlatok tették emlékezetessé a napot. Úgy éreztük, sikerült a szülők figyelmét lekötni az étkezési útmutatás területén is. Különböző praktikákkal, játékos feladatokkal „mazsoláztuk” azt a témát, hogy mit tegyek, ha nem akar enni a gyermekem. 
A kezeléssel kapcsolatos gyakorlati problémákról – vércukormérésről, inzulinbeadásról, az inzulinpumpa megfelelő beállításáról és használatának betanításáról, a folyamatos edukációk fontosságáról – Juhászné Tuifel Andrea és Tóthné Sebestyén Tímea szakápoló kolléganőink beszéltek. Úgy gondoljuk, helyre kerültek az eddigi felgyülemlett ismeretek, s még rengeteg csatlakozott hozzájuk. Hisszük, hogy a ránk bízottakért, a közös három napért, annak minden örömével, esetleges nehézségeivel teli pillanatáért érdemes ezt így csinálni.
Mi is sokat tanultunk a szülőktől, de reméljük, hogy ők is tőlünk. Ha gyermekünkről van szó, sohasem lehetünk elégedettek. Tanultunk, de vajon eleget-e? – kérdezhetnék a szülők. Az elmélet és a gyakorlat között mindig van különbség, de nyugodtan összegezhetik az érintettek, hogy jól csinálják megfelelő odafigyelés és tudásanyag mellett. Mindannyiunknak értékes tapasztalatcserében volt részünk, amikor a családok egymás közötti edukációjába bekapcsolódhattunk. A cukorbeteg gyermek akkor fejlődik legharmonikusabban, ha ez az állapot ésszerű módon illeszkedik bele a természetes közösségi helyzetekbe. S ebben már nemcsak az egészségügyi ellátásnak, hanem az oktató-nevelő hálózatnak is sajátos feladatai vannak.
Azt gondoljuk, hogy ez az esemény jól illeszkedett a Nemzetközi Diabétesz Szövetség (IDF) által 2007-re meghirdetett gyermekdiabétesz évhez, valamint az IDF és az ENSZ Közgyűlése által ajánlott Unit for Diabetes programokhoz. Köszönjük támogatóinknak (MACOSZ, 77 Elektronika Kft., Medtronic, Cukorbeteg Gyermekeket Támogató Egyesület, Győr), hogy programunk létrejöttében segítettek. Az edukációs programról készült képeket és a részt vevő családok véleményét a www.gyermekdiabetes.hu weboldalunkon a hírek rovatban olvashatják.

Barkó Pálné dietetikus




Creative Commons License
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-Noncommercial-No Derivative Works 2.5 Hungary License.