Vissza a nyitólapra
KERES 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
REFERÁTUM
Az aktív idősek étkezése és kognitív funkciója


Bevezetés

Az öregedés folyamatát örökletes és környezeti tényezők befolyásolják, amelyek között a táplálkozás vezető szerepet tölt be. A kognitív romlás és elbutulás (demencia) fő oka az öregedés. E tanulmányban* a portugál munkacsoport az egészséges idősek táplálkozását mérte fel, s a tápanyagfelvétel és a kognitív funkció közötti összefüggést vizsgálta.

Alanyok és módszer
Személyes és klinikai adatok
Száznyolcvanhét önállóan élő, idős (>65 év) embert vizsgáltak, s a BMI-t életkorhoz igazított skálának megfelelően kategorizálták. Minden részvevő heti két alkalommal egy-egy órás mozgásprogramon vett részt.
Kognitív funkció
A kognitív funkciót a Mini mentális állapot vizsgálattal (MMSE) ellenőrizték a szerzők. Az MMSE harminc kérdést tartalmaz az alany tájékozottságáról, egyebek között az időre, helyre, felfogásra, figyelemre, számolásra, emlékezetre, nyelvre és képi megjelenítésre vonatkozóan. Az eredményeket 0 és 30 között pontozzák. A portugál lakosság esetében kognitív hiányosság érhető tetten, ha iskolázatlan egyéneknél az eredmény 15, egy–tizenegy év tanulást követően 22, tizenegy évnél tovább tanult egyéneknél pedig 27 alatti az elért pontszám.

Étkezés
Az étkezést háromnapos étrendi naplóval határozták meg, amelyben az elfogyasztott étel mennyiségét és készítési módját is feltüntették. A három nap közül egy hétvégi nap is volt annak érdekében, hogy a hétvégi és hétközi napok közötti különbség is értékelhető legyen. Az étkezés megfelelőségét a becsült átlagos szükségletet (EAR), a megfelelő felvételt (AI), az elfogadható felső felvételi határt (TUIL) és az elfogadható makrotápanyag-megoszlási tartományt magában foglaló étrendi referenciafelvétellel (DRI) értékelték. Az AI-t akkor alkalmazzák, ha nincs elég adat az EAR megállapításához; ebben az esetben a DRI a javasolt napi átlagos tápanyagfelvétel szintje. Az elfogadható makrotápanyag-megoszlási tartomány pedig az a tartomány, amely megfelelő tápanyagfelvételt jelent az idült betegségek kockázatának csökkentése mellett.

Eredmények
Alanyok jellemzői
A részvevők egyötöde alultáplált, 28%-a pedig túltáplált volt a BMI szerint. Átlagéletkoruk 69,7 ± 6,0 év volt. A vizsgáltak 14%-a régebben dohányzott vagy a vizsgálat idején is dohányos volt. Az iskolázottság átlaga (a tanulás éveiben kifejezve) 6,8 ± 4,4 év volt. A részvevők 71%-a egy–tizenegy évig, 10%-a több mint tizenkét évig tanult.

Étkezés megfelelősége
Nemek közötti különbség volt az energia-, fehérje-, szénhidrát-, alkohol- és B6-vitamin-felvételben. A férfiak energiafelvétele 1695 ± 445 kcal, míg a nőké 1335 ± 384 kcal volt. A férfiak átlagosan 8,9 ± 1,2 g, míg a nők 2,4 ± 0,8 g alkoholt fogyasztottak.
Az idősek egyötöde az ajánlott mennyiségnél kevesebb szénhidrátot, 13%-a pedig több zsírt fogyasztott. A vizsgáltak 37%-ánál túlzott mennyiségű telítettzsírsav-felvételt figyeltek meg (férfiak: 14,1 ± 0,7 g, nők: 15,5 ± 0,5 g). A részvevők több mint fele nem érte el az EAR-t rostból, B6-, D- és E-vitaminból, valamint folsavból. Túlzott nátriumfelvételt 90%-ban találtak, s az alanyok 52%-a a TUIL-t (2300 mg/nap) is meghaladta ebből a tápanyagból.

Étkezés és kognitív funkció
Az első vizsgálatkor a részvevők 97%-ánál volt normál tartományban az MMSE eredménye. A tápanyagfelvételeknek a teljes energiafelvételhez való arányítását követően egyik tápanyag sem befolyásolta szignifikánsan az MMSE eredményét.
A követés során az első vizsgálatban részt vevők 59%-a adott válaszokat. A kiesettek iskolázottabbak voltak, s az energiafelvételük is nagyobb volt. A követés során hatvanhárom személynél (57%) javult az MMSE-érték. Az életkorhoz, nemhez és energiafelvételhez való arányítást követően a nagyobb MMSE-értékű részvevők kalcium- és n-3-zsírsav-felvétele nagyobb volt. Ezt tovább vizsgálva az átlagnál nagyobb n-3-zsírsav-felvétel esetén szignifikánsan jobb vagy javuló MMSE-értéket tapasztaltak. A DRI alapján végzett kategorizálással pedig a DRI feletti kalciumfelvétel járt szignifikánsan jobb vagy javuló MMSE-értékkel.

Megbeszélés
Bár hibátlan módszer nincs a táplálkozás értékelésére, a tanulmányok szerint a háromnapos táplálkozási napló inkább ad valid eredményt, mint az élelmiszer-fogyasztási kérdőívek.
Néhány tanulmányban a kognitív romlás ellen az alkohol védőnek, másokban hatás nélkülinek mutatkozott, míg e tanulmányban nem tudtak kapcsolatot kimutatni közöttük. Az n-3-zsírsavak hatásán a kutatók tovább vitatkoznak. Ebben a tanulmányban azoknak, akiknek javult az MMSE-értékük, a határértéknél nagyobb volt az n-3-zsírsav-felvételük. Számos élettani feltételezéssel lehetne magyarázni az n-3-zsírsavak hatását a kognitív funkcióra, amelyek közül a gyulladáscsökkentő hatásuk a legfontosabb.
A tanulmány eredményei megerősítették a kalciumfelvétel és a kognitív funkció közötti összefüggést, ám a szignifikáns védőhatást jelentő kalciummennyiség meghatározása további feladat.
A nagy kiesési arány fő oka a további fizikai aktivitásra való motiváció hiánya volt. Az eredmények szerint még az egészségtudatos, fizikailag aktív idősek tápanyagfelvétele is gyakran elégtelen, különösen a vitaminok, a kalcium és a többszörösen telítetlen zsírsavak tekintetében.
.........................................................................
* Az aktív idősek étkezésének és kognitív funkciójának keresztmetszeti és rövid távú, követéses tanulmánya. Velho, S., Marques-Vidal, P. et al: Dietary intake adequacy and cognitive function in free-living active elderly: a cross-sectional and short-term prospective study. Clin. Nutr., 27, 77–86, 2008.

Referáló: Bozóné Kegyes Réka dietetikus




Creative Commons License
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-Noncommercial-No Derivative Works 2.5 Hungary License.