Vissza a nyitólapra
KERES 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
REFERÁTUM
Dietetikai irányelvek a kardiovaszkuláris szekunder prevencióban
 

www.healthnews-stat.com/primages/cardiovascular_disease.jpgA 2001-ben közölt irányelvek három életmentő és egészségjavító tanácsot határoztak meg: nagy ómega-3-zsírsav-fogyasztás, telített zsírsavfogyasztás csökkentése – telítetlen zsírsavval való akár teljes, akár részleges helyettesítés –, valamint infarktuson átesettek számára mediterrán étrend ajánlása. A szerzők véleménye szerint a randomizált, kontrollált tanulmányok rendszerezett áttekintése adja a dietetikai gyakorlat bizonyítékát, ezért kohorsz vagy állatkísérletes tanulmányok nem szerepelnek a dolgozatban.

Célok
1. Az étrend és a szív-ér rendszeri betegségek (kardiovaszkuláris betegségek, KVB) tárgykörében megjelent összes randomizált, kontrollált tanulmány felkutatása, amelyek a következő eredmények/kimenetelek valamelyikét vizsgálták:
– következő KVB előfordulása,
– halál,
– szív-ér rendszeri rizikófaktorok.
2. A tanulmányok kritikus értékelése.
3. A bizonyítékok összegzése és bemutatása.
4. A bizonyítékok elérhetővé tétele gyakorló dietetikusok számára.
A keresést 2005 januárjáig a Cochrane, a Medline, a DARE és az EMBASE adatbázisában végezték.

Eredmények
Azokkal a tanácsokkal, amelyek a rizikófaktorok javításával járnak, az életmentő, illetve a betegségmegelőző tanácsokkal egyidejűleg kell ellátni a betegeket.
Ómega-3-zsírsavak. Az előző irányelvekben az ómega-3-zsírsav-fogyasztás növelése egyike volt a legfontosabb étrendi tanácsoknak. Azóta megjelent a DART2 tanulmány, amelyben anginázó férfiak esetében a halolajjal való kiegészítés megnövekedett halálozással járt. Két rendszerező tanulmány szerint nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy az ómega-3-zsírsavak befolyásolják a halálozást vagy további KVB kialakulását. Néhány betegcsoport (pl. frissen elszenvedett szívinfarktus) esetén jótékony a megnövelt halolajfogyasztás, míg másoknál (akiknek nem volt szívinfarktusuk) káros is lehet. Szívinfarktuson átesett betegek hetente két-három nagy adag zsíros hal elfogyasztására vagy ennek megfelelő 0,5–1,0 g ómega-3-zsírsav felvételére kell törekedjenek. A KVB-ben szenvedő, nem infarktusos betegek számára az ajánlás megegyezik az általános népességével, azaz heti két adag hal, amelyből egy legyen zsíros.
Lipidcsökkentő étrend. Új bizonyíték van a mérsékelt, minőségi „lipidcsökkentő étrend”-nek az agyi értörténés (stroke) rizikóját csökkentő hatására. Még nem világos, hogy csak az étrend vagy a különböző tényezők egymásra hatása jár ezzel, de a rizikócsökkentés mértéke a végső koleszterinszinttel van összefüggésben. A „lipidcsökkentő étrend” pontos összetételét nehéz megállapítani.
Antioxidáns-kiegészítők. Nincs bizonyíték arra, hogy az antioxidánssal való kiegészítés csökkentené a halálozást. Arra is vannak adatok, hogy az E-vitaminos kiegészítés nem nyújt védelmet a másodlagos megelőzés során.
Kis glikémiás indexű étrendek. Nincs elégséges bizonyíték arra, hogy befolyásolják a KVB okozta eseményeket vagy halálozást.
Folsav. Nincs randomizált, kontrollált tanulmányon alapuló bizonyíték arra, hogy a homociszteinszint csökkentése lassítja a perifériás érbetegségek rosszabbodását.

Megbeszélés
Az életmentő és a KVB-ben szenvedő betegek egészségét javító étrendi tanács a következő:
• telítettzsírsav-fogyasztás csökkentése, részleges vagy teljes helyettesítés telítetlen zsírsavakkal.
Szívinfarktuson átesett betegek számára ezenfelül:
• mediterrán étrend javaslata,
• ómega-3-zsírsavak fogyasztásának növelése 1 g/nap mennyiségig.
A bizonyítékok nemcsak nem támasztották alá az antioxidánsok feltételezett pozitív hatását, hanem rávilágítottak a nagy mennyiségű -karotin és E-vitamin káros hatására. Ez annak a nehézségét mutatja, hogy egy ajánlásba milyen típusú bizonyíték kerüljön bele, mert a kohorsz tanulmányok az antioxidánsok jó hatását mutatták.
A multifaktoriális beavatkozások hatékonyabbak, mint egymagában az étrendi tanácsadás. A KVB kezelésében az európai irányelvekben egyértelmű a multidiszciplinaritás.

Mit tudtunk eddig?
Az eddigi tanulmányok alapján úgy gondoltuk, hogy
• a növelt ómega-3-zsírsav-fogyasztás életet menthet, de ez most már nem olyan egyértelmű. Két évig vagy hosszabb ideig csökkentett telítettzsírsav-fogyasztás és telítetlen zsírsavval való helyettesítés csökkentheti a KVB-események előfordulásának gyakoriságát;
• a mediterrán étrendi javaslatok posztinfarktusos betegeknél csökkentik a halálozást;
• az antioxidánssal való kiegészítés nem jelent védelmet;
• a fokhagymás kiegészítés nem jár előnnyel.

Mivel járulnak hozzá ezek az irányelvek tudásunkhoz?
A „lipidcsökkentő étrend” csökkenti a stroke rizikóját, de ismeretlen a pontos összetétele. A nagy mennyiségű -karotin- és E-vitamin-kiegészítés növelheti a halálozást. Nincs elég bizonyíték a kis glikémiás indexű étrendek KVB-re gyakorolt hatásának értékelésére.

Referáló: Bozóné Kegyes Réka dietetikus

------------------
*Mead, A., Atkinson, G. et al.: Dietetic guidelines on food and nutrition in the secondary prevention of cardiovascular disease – evidence from systematic reviews of randomized controlled trials. J. Hum. Nutr. Diet., 19, 401–419, 2006. (Dietetikai irányelvek a szív-ér rendszeri betegségek másodlagos megelőzésében – randomizált, kontrollált tanulmányok rendszerezett áttekintéséből származó bizonyítékok.)




Creative Commons License
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-Noncommercial-No Derivative Works 2.5 Hungary License.