Vissza a nyitólapra
KERES 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

PROMÓCIÓ

Nincs rossz étel, csak rosszul összeállított étrend
Tévhit és valóság

A tömegkommunikáció különféle csatornáin (tévé, rádió, újságok) keresztül egyre többet halljuk, hogy vannak „jó” és „rossz” élelmiszerek, azaz meg kell különböztetni közöttük olyanokat, amelyek teljes mértékben az egészségünket szolgálják, s olyanokat, amelyek az egészségre ártalmasak, ezért a fogyasztásukat kerülni kell. Ez nagyban leegyszerűsítené az egészséges táplálkozást, mert a helytelen ételeket egyszerűen csak ki kellene hagyni az étrendből, a helyeseket pedig fogyasztani kellene. Ez a csoportosítás azonban így nem helytálló, ugyanis a táplálkozás egészét tekintve „egészséges” és „egészségtelen” jelzőkkel nem a különböző élelmiszereket, illetve ételeket kell ellátnunk, hanem inkább az összeállított étrendet.
Az egészségesnek titulált élelmiszerekből is lehet egészségtelen étrendet összeállítani, amelynek az egészségre káros hatásai különböző hiánybetegségekben, illetve túladagolásban nyilvánulhat meg Amikor például csak zöldség, gyümölcs és tej, illetve tejtermék szerepel az étrendben (amelyeket általában „egészségesnek” tartanak), bizonyos tápanyagok többszörösei lesznek az ajánlott értéknek, míg másoknak a felvétele elégtelen lesz. Ha az étrend 300 g almát, 300 g narancsot, 300 g paradicsomot, 300 g uborkát, egy adag (250 g) sós burgonyát, 1,5 l (1,5%-os) tejet, 500 g sovány sajtot és 500 g joghurtot tartalmaz, ennek az energiaértéke 2500 kcal, azaz pontosan megfelel egy átlagos felnőtt energiaigényének, emellett a zsírok, valamint bizonyos vitaminok és ásványi anyagok (retinolekvivalens, pantoténsav, vas) mennyisége is megközelíti az optimális értékeket, azonban a makrotápanyagok és a mikrotápanyagok többségének mennyisége jócskán eltér az ajánlott értékektől (1. táblázat). Emiatt az étrend nem nevezhető egészségesnek (egy szakember számára már ránézésre sem elfogadható), holott csak olyan élelmiszereket tartalmaz, amelyeket az emberek általában „egészségesnek” tartanak.

Minőség és mennyiség kapcsolata
Az egészséges étrend összeállításának alapja, hogy a különböző élelmiszercsoportok megfelelő mennyiségben szerepeljenek benne. A táplálkozással kapcsolatban sokszor csak a minőségi tényezőket hangsúlyozzák, pedig a mennyiség ugyanannyira fontos. A reklámoknak ugyancsak nagy hatásuk van az emberek táplálkozására. A reklámok természetesen az élelmiszerek jó tulajdonságait (élettani, érzékszervi stb.) emelik ki, azonban az élelmiszerreklámok többségénél nem szerepelnek utalások a fogyasztandó mennyiségre, holott ez segítené a fogyasztókat helyes táplálkozási szokásaik kialakításában.
Így a dietetikusoknak és a táplálkozástudománnyal foglalkozó szakembereknek különösen fontos szerepük van abban, hogy a lakosságnak szánt táplálkozási ajánlásokban a minőség mellett a fogyasztandó mennyiség is szerepeljen. Tehát a Mit együnk? kérdés mellett a Mennyit együnk belőle? is ugyanolyan fontos, ugyanis az egészséges felnőtt táplálkozásában nincsenek tiltott táplálékok, csak betartandó mennyiségek. A helyesen összeállított étrendben a különböző élelmiszerek, illetve ételfélék mennyisége és fogyasztásuk gyakorisága más és más.
Egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozást csak szélsőségektől mentes, változatosan összeállított étrenddel lehet megoldani, amelyben megfelelő mennyiségben mindenféle élelmiszer fogyasztása meg van engedve. A köztudatban általában az él, hogy a zöldségek és a gyümölcsök egészséges élelmiszerek, míg például a zsiradékok egészségtelenek. Ez ebben a formában nem teljesen igaz. A helyes megfogalmazás az, hogy a zöldségek és a gyümölcsök a helyesen összeállított étrendben nagyobb, a zsiradékok pedig kisebb mennyiségben fordulhatnak elő.
A helyesen összeállított, egészséges étrendben a gabonafélék, a tejtermék, a hús vagy húskészítmény, a zöldség és a gyümölcs mindennap, a hal és a száraz hüvelyes hetente egy-két, míg belsőség havonta két-három alkalommal szerepeljen. Tojásból hetente három-négy darabot ajánlatos fogyasztani. Az egészséges felnőtt táplálkozásában a mértékletes édesség-, desszertfogyasztás sem tilos, de csak heti egy-két alkalommal kerüljön rá sor, s lehetőleg mindig a főétkezést követően.

Tápanyagok szerepe, mennyisége
A helyesen összeállított étrendnek az is ismérve, hogy a különböző tápanyagok aránya megfelel az egészséges táplálkozási ajánlásnak. Így a szénhidrátok a napi energia 55–58, a zsírok 30, a fehérjék pedig a 12–15%-át teszik ki. Ez egy 2500 kcal energiát tartalmazó étrendben körülbelül 344–362 g szénhidrátot, 83 g zsírt és 75–93 g fehérjét jelent. Emellett fontos az is, hogy az egymás utáni napok között ne legyen túl nagy eltérés, ingadozás az energiatartalmat illetően. Ez azt jelenti, hogy az átlagosan 2500 kcal-t tartalmazó étrend esetén az energiatartalom 2300–2700 kcal közé essen.
A szervezetnek mindhárom makrotápanyagra szüksége van, tehát nem tehető különbség közöttük fontosság alapján. A szénhidrátok nélkülözhetetlenek az izomműködésben, az agyi funkciók és a vegetatív idegrendszer zavartalan működésében, a sebgyógyulásban, a veseműködésben, valamint a vérsejtek energiaforrásaiként. Szénhidrátban szegény táplálkozás során gyakran csökken az állóképesség és a fizikai teljesítmény.
A fehérjék szolgáltatják a fejlődő test felépítéséhez szükséges anyagokat. A zsírok az idegrendszer működésében játszanak szerepet, de fontos elemei a sejtmembránnak, s nélkülözhetetlenek a zsírban oldódó vitaminok  felszívódásához is. A halakban levő telítetlen zsírok (halolajok) meggátolják a vérrögképződési folyamatokat, így fontosak a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében.
A megfelelő mennyiségű élelmi rost felvétele elsősorban zöldségek, gyümölcsök és teljes őrlésű gabonafélék meg készítményeik fogyasztásával oldható meg. A megfelelő tápanyagarányok mellett fontos a kellő mennyiségű vitamin és ásványi anyag felvétele is, amelyhez még inkább szükség van az élelmiszercsoportok változatos felhasználásához.
A tej és tejtermékek fontos kalciumforrások, ezért kiemelt szerepük van a nők és a gyermekek étrendjében. Húsfélékre van szükség a megfelelő mennyiségű vas  és B12-vitamin felvételéhez. A teljes kiőrlésű gabonafélék fontos magnézium- és B-vitamin-források. Az E-vitamin-szükséglet fedezéséhez nélkülözhetetlenek az olajos magvak és a növényi olajok.

Összegzés
A megfelelő energia- és a tápanyagarányok csak széles körű nyersanyag-válogatással és kellő mennyiségek megválasztásával érhetők el. Csak a helyesen, változatosan összeállított étrend nevezhető egészségesnek. Azokra az étrendekre, amelyekben bizonyos élelmiszercsoportok nem vagy az ajánlottnál jóval kisebb mennyiségben fordulnak elő (ilyenek bizonyos divatdiéták), nem jellemző a tápanyagok megfelelő mennyisége és aránya.

Irodalom:
Bíró, Gy., Lindner K.: Tápanyagtáblázat. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1999.
Rodler, I.: Táplálkozási ajánlások a magyarországi felnőtt lakosság számára. 2004
.

Ágoston Helga dietetikus
agoston.helga@freemail.hu

Édességgyártók Szövetsége (HUNBISCO)
1012 Budapest, Kuny Domokos u. 13-15
kanyo@chello.hu
PR ügynökségi kontakt: timea.marsiczki@pragent.axelero.net
www.edestenyek.hu





Creative Commons License
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-Noncommercial-No Derivative Works 2.5 Hungary License.