OTT JÁRTUNK

18. Allergianap

A Magyar Klinikai Immunológiai és Allergológiai Társaság az idén is megrendezte az Allergianapot 2005. január 27-én. A társaságtól már megszokott módon neves hazai és külföldi előadókat hívtak meg, és színvonalas tudományos programot állítottak össze. Az Allergianap előadásait két fontos téma köré csoportosították: hallhattunk a gyógyszerallergiák kutatásának aktuális eredményeiről, illetve az asztma és az allergia kapcsolatáról.
A gyógyszerallergiák hazai kutatói összefoglaló képet adtak a diagnosztikai vizsgálatokról. Például Baló–Banga J. M. az in vitro teszteket, míg Hunyadi J. a limfocitatranszformációs tesztek szerepét ismertette. Szó esett a gyógyszerek által kiváltott kórképekről is: Temesvári E. a kortikoszteroid okozta allergiát, Bakos N. az ACE-inhibitorokkal kapcsolatos pszeudoallergiás reakciókat, míg Mezei Gy. az altatás alatti életveszélyes reakciókat ismertette. A külföldi előadóktól újabb kutatási eredményeket hallhattunk. N. Yawalkar (Bern) professzor a T-sejteknek az adverz bőrreakciókban betöltött szerepéről tartott előadást, míg W. Aberer (Graz) az allergiás és pszeudoallergiás gyógyszerreakciók provokációs tesztjeit ismertette. Az asztma és allergia témakörben T. Haahtela (Helsinki) számolt be a finn asztmaprogram sikeréről, valamint C. E. Baegna Cagnani (Argentína) adott elő a szublingvális immunterápiáról.
Habár szorosan vett dietetikai vonatkozása egyik témának sincs, mégis úgy gondolom, hogy értékes információkkal gazdagodhattunk, hiszen a szélesebb látókörű dietetikus jobban tudja szolgálni a páciensek érdekeit.

Pálfi Erzsébet dietetikus

Szelén és dúsítás

2005. január 18-án az Alltech Inc. — a világ egyik vezető állat-egészségügyi vállalata — nemzetközi konferenciát rendezett Budapesten. Elismert kutatók, köztük Czeizel Endre genetikus az ír élelmiszer-biztonsági hatóságtól érkezett dr. Patrick O'Mahony, valamint Mézes Miklós, a Szent István Egyetem professzora, előadásai mellett ír, orosz és magyar élelmiszer-termelők mutatták be szelénnel dúsított termékeikkel szerzett klinikai és piaci tapasztalataikat.
„Azok az élelmiszerek és élelmiszer-összetevők, amelyek a hagyományos élelmiszerekhez képest 20–30%-kal több biológiailag aktív anyagot tartalmaznak, alkalmasak a különféle betegségek megelőzésére vagy kiegészítő kezelésére" — definiálta a funkcionális élelmiszereket Mézes professzor, majd röviden bemutatta a történetüket az első vassal dúsított alma 1681-es megjelenésétől egészen 2000-ig, a szelénnel való dúsítás kezdetéig.
Czeizel doktor a szelénhiány hatásait és a kemoprevenció lehetőségeit elemezte. Kiemelte a szeléndúsítás és a szelénkiegészítők szerepét a korszerű, kiegyensúlyozott étrend kialakításában. Peter Surai professzor kutatási eredmények ismertetésével világított rá az antioxidánsok egészségvédő szerepére. Dr. O’Mahony a termékcímkézés európai uniós szabályozását és a funkcionális élelmiszerek kategóriáit ismertette. Kitért a mikroorganizmusokból, gombákból vagy algákból álló, illetve a belőlük izolált, genetikailag módosított szervezeteket (GMO) tartalmazó termékekre, a GMO-mentes élelmiszerekre, valamint bizonyos gyártási eljárásokra is.
Löw Laura, a Tesco Global márkamenedzsere előadásában a Tesco termékpolitikáját és saját márkáit mutatta be. Pálinkás Krisztián, az Alltech kelet-európai marketingmenedzsere felhívta a termelők figyelmét a funkcionálisélelmiszer-ágazatban rejlő lehetőségek marketingvonatkozásaira.
„A baromfi- és sertéstartók, valamint a tejipar szereplői is egyre inkább érdeklődnek aziránt, hogy funkcionális élelmiszerrel egészítsék ki termékpalettájukat. Szlovákia, a Cseh Köztársaság, Magyarország és Oroszország jó példái annak, hogy helyi vállalatok szelénnel dúsított tojást, csirkemellet és -combot, valamint sertéshúst termelnek és értékesítenek" — foglalta össze a konferencia legfőbb üzenetét Aidan Connolly alelnök. Az Alltech ennek megfelelően szerepet vállal élelmiszer-termelők és -gyártók szerves szelénnel való ellátásában. A vállalat célkitűzése, hogy a neve összekapcsolódjék a szelénnel dúsított funkcionális élelmiszer kifejezéssel. Mi, magyarok pedig az Omega Plusz-tojás mellé húsvétra ha nem is sonkát, de az ígéretek szerint szelénes csirkecombot tehetünk az asztalra.

Kovács Ildikó dietetikus