Vissza a nyitólapra
KERES 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

AMI MINKET ÉRDEKELT

A Semmelweis Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar dietetikus hallgatói vagyunk. Az idei népegészségtani tanulmányaink hívták fel figyelmünket az egészséget populációs szinten befolyásoló tényezők vizsgálatának fontosságára. A TDK-s kutatásunkat a serdülőkorú fiatalok életmódja és egészségmagatartása területén, dr. Gyenes Mónika vezetésével végeztük. Ezenfelül munkánkat dr. Balázs Péter tanszékvezető is segítette.
Hipotézisünk az volt, hogy az összehasonlítás alapjául választott joensuui (Finnország) középiskolások egészségtudata magasan felülmúlja a mosonmagyaróvári diákokét. Kutatásunkban a gimnazista fiatalok egészségkárosító és táplálkozási szokásait, valamint ismereteit vizsgáltuk. Tekintettel az újság szakterületére, cikkünkben a táplálkozással kapcsolatos eredményeinket ismertetjük.

Az élelmi anyagok - mint például a gabonafélék - köztudottan sok finomítási eljáráson esnek át, melyek során táplálkozástani értékük jelentősen csökken. Ezen okokból vizsgáltuk a gyermekek pékárufogyasztását. Az adatokból megállapítottuk, hogy hazánk diákjainak több mint háromnegyede csak fehér lisztből készült pékárut fogyaszt (1. ábra).

1. ábra: A leggyakrabban fogyasztott pékáruk 

Ezzel szemben a finn középiskolások legnagyobb része a rozskenyeret választja. Habár ennek oka elsősorban az, hogy Finnország a búzaövezettől északra helyezkedik el, ami egyértelműen magyarázza az eltérő gabonatermelési tradícióit, ez a tény nem csökkenti a rozsliszt táplálkozástani értékét.
Epidemiológiai vizsgálatok alátámasztják azt a feltevést, hogy a zöldség- és gyümölcshiányos étrend hozzájárul az emésztőrendszeri daganatos betegségek kialakulásához 1 . A kapott eredményekből kiderül, hogy a finn serdülőkorúak 44%-ának, míg a magyar diákok 60%- ának elégtelen a zöldség- és gyümölcsfogyasztása (2. ábra).

2. ábra: Zöldség- és gyümölcsfogyasztás

Így szervezetükben nem érvényesül ezen élelmi anyagok antioxidáns vegyületeinek protektív hatása. Ezeket az adatokat és a pékáru-fogyasztást is figyelembe véve megállapíthatjuk, hogy a mosonmagyaróvári fiatalok táplálkozása rostszegény.
A csontrendszer teherbírását a gyermek- és serdülőkor táplálkozása határozza meg. Felépítéséhez nélkülözhetetlen a megfelelő mennyiségű Ca és D-vitamin, amelyeknek felvétele leginkább a tej- és tejtermékek fogyasztásával biztosítható. Adataink azt mutatják, hogy a finn középiskolások 40%-ának, míg a magyarok 59%-ának nem elégséges a tej és az ebből származó Ca-felvétele (3. ábra).

3. ábra: Tej- és tejtermékfogyasztás 

Így a csekély mennyiségű tejet fogyasztó fiatalok számíthatnak a csontritkulás kialakulásának veszélyére.
A két ország diákjainak édességfogyasztása területén szintén jelentős eltéréseket találtunk. A finn diákok hetenként 2 alkalommal, míg magyar társaik 4-5 alkalommal fogyasztanak édességet a táplálkozási ajánlásban javasolt heti eggyel szemben.
Igaz, nem tartozik szűken vett szakmánkhoz, azonban fontosnak tartjuk megemlíteni, hogy mindkét országban a diákok 10%-ánál a mozgásszegény életmód is jelen van mint egészségveszélyeztető tényező.
Reméljük, kutatásunk eléri a célját, és felhívja a figyelmet arra, hogy a magyar és a finn szakembereknek egyaránt jelentős tennivalóik vannak az egészségkárosító szokások megelőzése és visszaszorítása területén. Ezen túl hazánk pedagógusainak és egészségügyi dolgozóinak - különösképpen a dietetikusoknak - közös feladata a helyes táplálkozási ismeretek terjesztése a gyermekek körében.

Zentai Andrea és Tóth Dóra
dietetikus hallgatók, Budapest, TDK-s munkája





Creative Commons License
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-Noncommercial-No Derivative Works 2.5 Hungary License.