Vissza a nyitólapra
KERES 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

A RENDSZERES TESTMOZGÁS JELENTŐSÉGE AZ EGÉSZSÉGMEGŐRZÉSBEN

A szív- és érrendszeri betegségek a fejlett országokban a vezető halálokok közé tartoznak. A hazai egészségügyi mutatók - pl. a születéskor várható élettartam vagy a szív- és érrendszeri betegség okozta korai halálozás nemzetközi összehasonlításban igen kedvezőtlenek.
Ezen betegségekre hajlamosító faktorok közül számos (elhízás, cukorbetegség, magas vérnyomás, zsíranyagcsere-zavarok stb.) az életmóddal függ össze. Az életmódbeli tényezők közül kiemelendő az egészséges táplálkozás mellett a rendszeres testmozgás. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint a fizikai aktivitás hiánya évente mintegy kétmillió halálesetre vezet. Úgy tetszik, hogy a daganatos betegségek egyharmada megelőzhető lenne egészséges táplálkozással, a megfelelő testtömeg és egy életen át tartó aktív életmód fenntartásával. Az egészségtelen táplálkozás, a fizikai aktivitás hiánya és a dohányzás a korai koszorúér-betegségek 80%-ának kialakulásáért tehető felelőssé. A különböző országokban (Kínában, Finnországban vagy az Egyesült Államokban) végzett vizsgálatok azt bizonyították, hogy a relatíve kismértékű életmódváltozás is elegendő a 2-es típusú cukorbetegség csaknem 60%-ának megelőzéséhez.

A fizikai aktivitás részben közvetlenül, részben közvetett módon fejti ki kedvező hatásait, csökkentheti a fiatalok agresszivitását, elősegíti a dohányzás- és drogmentes életmódot.
A rendszeres testmozgás a gyermekkorban elősegíti a növekedés és a fejlődés optimális szintjének elérését, a lelki és testi egészséget, a felnőttkori krónikus betegségek - ideértve a szív- és érrendszeri betegségek mellett a mozgásszervi betegségeket is - kockázatának csökkentését. Nem elhanyagolható az sem, hogy gyermekkorban teremtjük meg a későbbi mozgási szokások alapjait, azaz ekkor alapozhatjuk meg az életen át fenntartható aktív életmódot.
A hazai statisztikai adatok szerint az általános iskolás gyermekeknek csak az egyharmada végez rendszeres testmozgást. Az egész világon megfigyelhető tendencia, hogy a serdülőkortól kezdődően az aktív gyermekek aránya számottevően csökken. Ugyanakkor a fizikai inaktivitással járó tévénézésre, videó- és számítógépes játékokra fordított idő napi 3-3,5 óra. Egy amerikai vizsgálat szerint az elhízás valószínűsége minden tévénézésre fordított órával 2%-kal nő. Iskola-egészségügyi adataink is jól tükrözik a fiatalok inaktív életmódjának következményeit, kimutatva, hogy évről évre nő az elhízott gyermekek aránya mellett a mozgásszervi elváltozások gyakorisága is. Tekintettel arra, hogy a gyermek- és serdülőkorúak mozgásszegény életmódjának terjedése világjelenség, a nemrégiben Budapesten megrendezett Sportorvos Világkongresszus egyik kiemelt szimpóziumának is ez volt a témája. A szimpózium a meghívott előadók (Steven N. Blair [Egyesült Államok, Dallas, Cooper Institute], Neil Amstrong [Anglia, Exeter Egyetem], William van Mechelen [Hollandia]) közreműködésével, a Nemzetközi Sportorvos Társaság (FIMS) ajánlásával az alábbi felhívással zárult:

A gyermekek és a fiatalok fizikai aktivitásának előmozdítása
Egyetértési nyilatkozat
FIMS XXVII. Sportorvos Világkongresszus, 2002, Budapest

A fizikai inaktivitás mint közegészségügyi probléma
A fizikai aktivitás meghosszabbítja az élettartamot, s véd az olyan krónikus betegségek ellen, mint a szívkoszorúér-betegség és az egyéb kardiovaszkuláris betegségek, a 2-es típusú cukorbetegség, a vastagbélrák és az elhízás. Egyre több bizonyíték van arra, hogy a fitt és aktív életmód csökkentheti a prosztata- és mellrák, a depresszió és az epehólyag-betegség kockázatát. A megfelelő fizikai aktivitás fenntartásával az élet késői szakaszában is megőrizhetjük egészségünket. Noha a gyermekek és a fiatalok általában nem szenvednek a fent említett krónikus betegségekben és egészségügyi problémákban, a szívkoszorúér-betegség kockázati tényezőinek a növekedése és a 2-es típusú cukorbetegség elterjedése a fiatalkorban egyre nagyobb aggodalomra ad okot. A kockázati tényezők és a 2-es típusú cukorbetegség egyre nagyobb arányú elterjedésének az okát gyakran az elhízásban látják, azonban a dolog sokkal összetettebb. Az inaktivitás gyakran elhízásra vezet, s az inaktivitásnak ezen egészségügyi problémákra gyakorolt közvetlen hatása az, amit figyelembe kell venni. A fizikai aktivitás a gyermek- és ifjúkorban a megfelelő növekedéshez és fejlődéshez is szükséges. Ezenkívül a gyermekkori közepes és nagyfokú fizikai fittség hozzájárulhat a felnőttkori nagyobb aktivitáshoz, fittséghez, s jobb kockázati profilt eredményezhet.
Az ülő életmód és a csekély napi összenergia-leadás egyre nagyobb arányban fordul elő számos országban. Ez a tendencia igen riasztó, ha figyelembe vesszük a fizikai aktivitás és a bizonyos betegségek közötti erős ellentétes irányú kapcsolatot. Ez az erős kapcsolat és az inaktivitás elterjedése növeli a betegségek és a halálozás kockázatát. Így a fizikai inaktivitás
a XXI. század egyik legnagyobb népegészségügyi problémája.

Felhívás cselekvésre
A szakértők egyetértenek abban, hogy a gyermekeknek naponta legalább 60 percnyi közepes intenzitású fizikai aktivitást kell végezniük az egészségük fenntartása érdekében. Gyermekek esetén a napi aktivitás magában foglalja a szabad játékot, az aktív családi pihenést, az utazást és a megfelelő sporttevékenységeket. A serdülőkor kritikus időszak, mivel gyakran megfigyelhető a fizikai aktivitás drámai csökkenése. Serdülőkorban a gyermekeknek ajánlott fizikai aktivitáson felül hetente legalább háromszor 20 percig nagy intenzitású fizikai aktivitást kell végezni olyan gyakorlatok beiktatásával, amelyek az izmok és a csontok erősítését szolgálják. Ezen ajánlások betartása érdekében feltétlenül szükség van a fizikai inaktivitással együtt járó tévénézés, videójátékok és internetezés korlátozására.
A népegészségügyi probléma méreteit öltő fizikai inaktivitás a társadalomra nézve fenyegető veszély a világ sok országában. A gyermek- és fiatalkori inaktivitás ezen probléma egyik fontos oka, amelynek megoldása sürgős cselekvést tesz szükségessé. Mivel a fizikai és szociális környezet erősen hozzájárul az ülő életmódhoz, fontos ezen környezet olyan irányú megváltoztatása, amely a fizikai aktivitás lehetőségeinek megteremtése mellett fizikai aktivitásra ösztönöz.
Politikai intézkedésre van szükség a fizikai aktivitást elősegítő hatékony környezeti változásokhoz, amelyeknek helyszínei az iskolák, a városi és közlekedési infrastruktúra, az otthon, valamint a sport- és szabadidő-klubok lehetnek.

Dr. Martos Éva
Országos Sportegészségügyi Intézet





Creative Commons License
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-Noncommercial-No Derivative Works 2.5 Hungary License.