Vissza a nyitólapra
KERES 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

KUROKO - A RÉGI-ÚJ VESZÉLY

A methemoglobinémia napjainkban újra feladatokat ad az egészségügyben dolgozóknak. Az orvosok a tünetek korai felismerésével és gyors ellátással, a védőnők a folyamatos, szakszerű felvilágosítással, a dietetikusok pedig a helyes konyhatechnológiai eljárások ismertetésével segíthetik a családokat a megelőzésében.

Körülbelül százhetven évvel ezelőtt ennek az endémiás betegségnek a részletes leírását megtalálhatjuk kuroko(feketecsecsemő-) szindrómaként Japánban. A szerzett formájú methemoglobinémiát Comly az Egyesült Államokban írta le, aki rávilágított a nagy nitráttartalmú kútvíz és a betegség kapcsolatára. Hazánkban 1950-ben írtak le ilyen esetet először, s a betegség 1972-től országos és szabályozott bejelentésűvé vált.

Sokkolóan hat, hogy 1987 és 1998 között kétszázharminckét esetet jelentettek be, s közülük hat csecsemőt elvesztett családja. Területi eloszlásban Borsod-Abaúj-Zemplén, Pest és Fejér megye lakosai voltak érintettek, szezonalitásában a március, augusztus és december hónap dominált. A szülői gondatlanság, a felvilágosítás hiánya vagy hatékonyságának elmaradása, az ivóvíz minősége és egyéb étrendi tényezők mind meghúzódhatnak a háttérben.

Mivel megelőzhető betegségről van szó, nézzük, mit tehetünk ellene!
Szülői gondatlanság, a felvilágosítás hiánya. Közüzemi vízellátás településeink igen nagy százalékában rendelkezésre áll, ám ahol ilyen nincs, ott paradox módon jobbnak mondható a helyzet. Miért? A vezetékes ivóvíz, mivel a Magyar Szabvány szerint szabályozott minőségnek kell megfeleljen, a csecsemők itatására alkalmas, tehát a vízhálózatba bekötött helyeken methemoglobinémiás esetek nem fordulhatnának elő. Az emelkedő vízdíjak és a közüzemi tartozások miatt azonban a családok sok helyen a vert vagy fúrt, nem bevizsgált vizű kutakat használják, s erről nem beszélnek, így a szakszemélyzet figyelmét is elkerüli. Az ilyen víz ivásának megakadályozása csak folyamatos felvilágosítással és a gondozottak életkörülményeinek pontos ismeretével akadályozható meg. A védőnők munkája tehát kulcsfontosságú, a felvilágosítás napi tevékenységüknek az állandó része.

Ivóvízi és étrendi tényezők: A már említett Magyar Szabvány az ivóvíz nitráttartalmát maximálja. Ahol ennek az előírásnak nem felel meg a víz, ott zacskós vízzel való ellátást rendel el.
Téves az az elképzelés, hogy a kutak vize forralással nitrátmentesíthető!

Nyersanyag-válogatás. A csecsemőtápláláshoz otthon felhasznált élelmi anyagok kiválasztásakor azonban elővigyázatosan kell eljárni. A növénycsaládok között vannak olyanok, amelyeknek fajai genetikailag nitráthalmozók, ezenkívül a különböző növényi szervekben sem egyforma a nitrát eloszlása. A fiatal hajtások és levelek nitrátban szegényebbek, mint a szár, a levélnyél és az öreg levelek. A táblázat néhány nyers élelmi növény átlagos nitráttartalmát mutatja.

nitráttartalom (mg/kg)

nyers zöldségféle

- 200

burgonya, paradicsom, kelbimbó, zöldborsó, bab, paprika, sárgarépa

200-500

uborka, karfiol, brokkoli, feketegyökér, vöröshagyma

500-1000

káposztafélék, sárgarépa

1000-2500

saláta, zeller, petrezselyem, karalábé, póréhagyma

2500 -

retek, saláta, spenót


A számok egymagukban megtévesztők, hiszen egy kilogrammra vonatkoznak, márpedig ennyit egy csecsemő sem fogyaszt el egyszerre. De azt is tudni kell, hogy az egyéb élelmiszerek és élelmi anyagok is tartalmaznak természetes összetevőként vagy adalékanyagként nitrátot (a pácolt húsok 9,4, a kenyér 2, a gyümölcslevek 1,4 mg/kg-ot). Átlagosan 90 mg nitrát jut naponta a szervezetünkbe anélkül, hogy probléma származna belőle.

Beszerzés. Csak olyan helyről vásároljunk, ahol termesztési garancia áll rendelkezésre, a műtrágyázás biztos feltételek között zajlik, s az öntözés során sem dúsulhat nitráttal a termény (a lakossági szennyvíz igen nagy nitráttartalmú). Fontos tudni, hogy a primőr, melegházi zöldségek a methemoglobinémia szempontjából veszélyt jelenthetnek, ezért alaposan mérlegeljünk ajánlásuk előtt. A megbízható, ismert összetételű gyári bébiételek a szezon előtti időszakokban jó szolgálatot tehetnek, bővítik a repertoárt.

Elkészítés: A nagy nitráttartalmú növényekből a főzés hatására a főzővízbe jut a nitrát egy része, ezért ennek kiöntésével kivédhető az egészségkárosító hatás. Természetesen ez vitamin és ásványianyag-veszteséggel jár, kérdés azonban, hogy mivel okozunk kevesebb kárt. Ha felhasználjuk a főzővizet, a vitaminveszteséget csökkentjük, ám a kiöntésével nitrátszegénnyé tehető az étel. Mivel a vitamin- és ásványianyag-felvételt más módon is megoldhatjuk, a helyzet kedvezőnek látszik, de ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a csecsemők kedvenc ételeiről van szó, amelyeket ha nem adunk nekik, szűkítjük a választékukat. Ügyeljünk arra, hogy a növények nitrátban szegényebb részeit használjuk fel, s a csecsemőknek csak főtt formában adjuk a kérdéses zöldségeket!

Elmondható, hogy a növényi részek helyes kiválasztásával és jó konyhatechnológiával alkalmassá tehetők a zöldségek a csecsemőtáplálásra. Kellő figyelemmel egészségkárosító anyagoktól mentes ételeket tudunk felszolgálni az egész család számára.

Irodalom:
Katona, Z., Németh, I., Keresztesi, F.-né: Melegházi zöldség toxikus csecsemőkori methaemoglobinaemiát okozhat.
Végh, E., Agócs, M., Csanády, M., Fodor, M.: Methaemoglobinaemia előfordulása Magyarországon 1987- 98 időszakban az egyévesnél nem idősebb csecsemőkorosztályban.


Dr. Badacsonyiné Kassai Krisztina
dietetikus, védőnő





Creative Commons License
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-Noncommercial-No Derivative Works 2.5 Hungary License.