Vissza a nyitólapra
KERES 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
KUTATÁS
Mondd, mit (t)eszel?
Táplálkozás és egészségtudat a 16. Sziget Fesztivál látogatóinak körében 

Bevezetés

Az Egészséges Magyarországért Egyesület 2008-ban harmadik alkalommal vett részt a Sziget Fesztivál keretében a Civil Szigeten (1, 2, 3). Idei felmérésünk mottója: Mondd, mit (t)eszel? A táplálkozással és életmóddal kapcsolatos vizsgálatunk kiindulási tézise az volt, hogy a Szigetre járók és a Civil Szigeten megfordulók a magyar fiataloknak ama csoportját teszik ki, akik az ifjúsági korszakváltásban mintaadó szerepet játszanak. A Szigetre járó fiatalok vizsgálata – mint ahogy azt már Gábor Kálmán és Szemerszki Marianna megfogalmazta (4) – éppen azért kulcsfontosságú, mert a Sziget Fesztivál kutatásai lehetővé teszik, hogy jobban megértsük, milyen szerepet játszik az ifjúsági korszakváltás, milyen hatással van a magyar fiatalok helyzetére, értékorientációinak és életmódmintáinak alakulására.

Előzmények
A Szigetre látogatók körében előzőleg végzett felméréseink során (1, 3) megállapítottuk, hogy eltérő közösségekben a táplálkozási szokások is különbözők, illetve az egészséges életmódról alkotott vélemény a környezettől függően más és más. Az egészséges életmódról alkotott kép vizsgálatához elengedhetetlen az életmódot meghatározó szokások konkrét elemzése. Célszerű minél többféle helyzetben és különböző színtereken vizsgálni e szempontokat, mivel így több dimenziója lesz az értékelésnek, s ez a tudás segít feltérképezni a vizsgált személyek egészségről és egészséges életmódról kialakított képét is.
Régebbi kutatásokból (5, 6) ismeretes, hogy a Szigetre járó fiatalok iskolázottságban, fogyasztói státusukban, kulturális, szórakozási és civil, valamint közéleti aktivitásukban felülreprezentálják a magyar fiatalokat, ezért kutatásunk fontos kérdése volt, hogy e felülreprezentáló fiataloknak milyen az életmódjuk és táplálkozásuk az általunk kiragadott néhány szempontot figyelembe véve.

Célok
Felmérésünk során a Sziget Fesztiválon részt vevőknek az életmódjukról és táplálkozási szokásaikról alkotott véleményét, valamint a szív-ér rendszeri prevenciót vizsgáltuk. A következő kérdésekre kerestünk választ: milyen a Szigeten fesztiválozók BMI-értéke és testzsíraránya? Mennyire egészséges a Sziget Fesztiválra látogatók életmódja, s mennyire elégedettek táplálkozási szokásaikkal? Vizsgáltuk azt is, hogy véleményük szerint megelőzhetők-e a szív-ér rendszeri betegségek, valamint minek a hatására változtatnának táplálkozási szokásaikon.

Megkérdezettek és módszer
A 16. Sziget Fesztivál hat napja alatt összesen 385 ezren fordultak meg a Hajógyári-szigeten. Név nélküli, önkéntes, tíz zárt kérdésből álló kérdőívvel végzett felmérésünkben 251 magyarul beszélő, Civil Szigetre látogató vett részt. Az értékelhető válaszadók száma 240 fő: 108 férfi (45,0%), illetve 132 nő (55,0%), átlagos életkoruk 27,5 év (SD-érték 8,94), a legfiatalabb kérdőívet kitöltő 9,8 éves, míg a legidősebb 62,5 éves volt. A legtöbben (50,8%) a 21–30 éves korosztályból kerültek ki, utánuk a 31–40 éves korosztály (25,4%) adta a (civil) szigeti látogatók nagyobb részét, míg a 11–20 éves korosztály aránya 14,2% volt (a 18 éven aluliak tizennyolcan voltak, 8 fiú és 10 lány). A kutatásunkban részt vevők 10,4%-a községben, 38,8%-a városban, míg 50,8%-a a fővárosban él. Legmagasabb iskolai végzettség szerinti megoszlásuk: általános iskolás hat fő (2,5%), általános iskolát végzett 7,5%, szakiskolát végzett 2,5%, érettségizett 47,1%, felsőfokú végzettségű 40,4%.
A kérdőíven az egészség védelmében szerepet játszó életmódi tényezőkről, valamint a táplálkozási szokásokkal való elégedettségről tettünk fel kérdéseket. Az adatokat SPSS 13.0 programmal értékeltük.

Eredmények
Testtömegindex és testzsírarány

A Civil Szigetre látogató felnőtt korúak átlagos – mérési értéken alapuló – BMI-értéke 23,2 (kg/m2), SD-érték 4,1, a két szélsőérték 15,5 és 38,0, ami egyben azt is jelenti, hogy III. fokú elhízott (morbid, BMI > 40,0) nem volt közöttük. A férfiak testzsíraránya átlagosan 21,9% (n = 100), a nőké 26,4% (n = 122). (Mivel BMI-t és testzsír%-ot csak a 18 évnél idősebbeknél számítottuk illetve mértünk, az elemszámok változtak.)

Egészséges életmód és táplálkozási szokások
A megkérdezettek 68,3%-a közepesen, míg 6,7%-a egyáltalán nem tartja egészségesnek életmódját. „Egészségesen élek”-nek értékelte életmódját 22,9%-uk, teljes mértékben egészségesnek pedig további 2,1%-uk.
Táplálkozási szokásaival a válaszadók 12,5%-a nagyon, 62,9%-a átlagosan, 21,7%-a pedig kevéssé elégedett, míg a fennmaradó 2,9% egyáltalán nem elégedett e szokásaival.

Ismeretek
A megkérdezettek 91,7%-a azon a véleményen van, hogy egészséges életmóddal megelőzhetők a szív-ér rendszeri betegségek, mindössze egy fő (0,4%) gondolja úgy, hogy ezek csak gyógyszeres kezeléssel előzhetők meg. A géneknek tulajdonítja a megkérdezettek 3,8%-a a szív-ér rendszeri betegségek kialakulását, míg tíz fő (4,2%) szerint idővel mindenkinek lesz ilyen betegsége – az utóbbi két csoportba tartozó 19 személy szerint tehát egészséges életmóddal nem előzhetők meg ezek a betegségek.

A táplálkozási szokások változtatása és tanácsok
Táplálkozási szokásain a megkérdezettek 38,3%-a kész lenne változtatni, ha beteg lenne, de öt válaszadóból egy úgy vélekedik, hogy „Minek változtassak?” (20,4%). Nyomós érv lehet a gyógyszerekre fordított kiadás, hiszen minden negyedik személy (25,4%) változtatna étkezési szokásain, ha ezzel egy gyógyszer szedését ki tudná váltani. Meggyőző az a tény, hogy majdnem ugyanilyen arányban vélik hatékonynak a táplálkozási szakértő meggyőző tevékenységét ennek szükségességéről (18,8%). Hatból egy személy (15,4%) változtatna, ha megijesztené az orvosa, további 8,3%-uk pedig akkor, ha beteg lenne valaki a családjában. A reklámok hatására folyamatosan változtat táplálkozási szokásain 1,7%-uk, nem tud és nem is akar változtatni táplálkozásán 2,5%-uk.
Táplálkozási tanácsért a legtöbben dietetikushoz fordulnak/fordulnának (33,0%), s táplálkozási témában a háziorvostól 20,5%-ban kérnek/kérnének tanácsot (1. ábra). Senkitől nem kér/kérne tanácsot csaknem minden tizedik megkérdezett (9,2%).

1. ábra A „Kihez fordulna elsősorban táplálkozási tanácsért?” kérdésre adott válaszok megoszlása (n = 240) 

Következtetések
A megkérdezettek egynegyede átlagosan vagy annál elégedettebb táplálkozási szokásaival. Ha összevetjük az egészséges életvitelt és a táplálkozási szokásokkal való elégedettséget, megállapíthatjuk, hogy e hatvan főből 20 fő nagyon, 34 átlagosan, míg 6 fő kevéssé elégedett, s nincs közöttük olyan, aki egyáltalán ne lenne elégedett. A táplálkozási szokásokkal kapcsolatos elégedettség és az egészséges életmód között – ami a lakosság értékelését illeti saját életviteléről – szignifikáns (p<0,05) kapcsolat van.
A GfK LHS HealthCare által végzett – száz védőnő körében készült – felmérés alapján a táplálkozási szokások kialakulásában 14 éves korig a dietetikusnak és egyéb szakmai forrásnak teljes mértékben befolyása csak 4%-ban van, 17%-ban inkább van, mint nincs, 34%-ban van is, meg nincs is, 25%-ban inkább nincs, a fennmaradó 20%-ban pedig egyáltalán nincs (7). Ezzel szemben kutatásunk szerint minden harmadik személynek a dietetikus jut eszébe, ha táplálkozási témában tanácstalan vagy/és kérdése merül fel. E két nagymértékben eltérő adaton nem csodálkozhatunk: az első esetben megelőzésről van szó, amikor is intézményesített keretek között nem legalizált a dietetikus tevékenysége (oktatási intézményben képzettség nélküli szakembernek számít, az önkormányzatok pedig jellemzően nem foglalkoztatnak dietetikust egészségnevelési munkakörben), míg az utóbbi esetben konkrét kérdésekről, adott esetben terápiáról beszélünk, amelynek során a dietetikusok szerepe, munkaköre és feladata vitathatatlan. Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy vajon miért tekintették a kérdőív értékelői e két kategóriát egynek, amikor teljesen eltérő színterekről, más kompetenciakörről van szó.
A védőnők véleménye szerint a tanulók táplálkozási szokásainak kialakulására 14 éves korig a barátoknak és osztálytársaknak 45%-ban van teljes mértékben befolyásuk, míg kutatásunk alanyai 18,9%-ban fordulnak baráthoz vagy barátnőhöz, ha táplálkozási kérdésről van szó. Az ebben leginkább érdekeltek (<18 év) közül mindössze 17% fordul(na) elsősorban baráthoz/barátnőhöz táplálkozási tanácsért. Ha befolyással vannak is egymásra a kortárscsoportok, vitatható vagy/és problémás esetekben – szerencsére – szakemberhez (fogorvoshoz, házigyermekorvoshoz vagy gasztroenterológushoz) fordulnak. A szülőkhöz fordulás (7,4%) az ilyen jellegű kérdések kapcsán természetes, míg a védőnőhöz fordulás ebben a korcsoportban már nem látszik célravezetőnek. Minden korosztályt figyelembe véve: táplálkozási tanácsért többen fordulnak barátaikhoz és barátnőikhez (18,9%), mint a szakemberek közül személyi edzőhöz (14,6%) vagy gasztroenterológushoz (10,7%).

Összefoglalás
A Szigeten végzett táplálkozási felmérésünk eredményei jól összevethetők a hasonló korosztályban végzett egyéb, táplálkozási szokásokra irányuló vizsgálatok eredményeivel. Az egészségtudatos életmódra való igény és törekvés a vizsgált népességben a hazai átlagnál kedvezőbb, ugyanis a jelenlegi táplálkozási szokásaikat – amelyeken lenne még javítanivaló – reálisan látják. A dietetikus ismert és elismert a megkérdezettek körében, így remény van arra, hogy szakember segítségével tudatosan lehet befolyásolni táplálkozási magatartásukat.

Köszönetnyilvánítás
Ezúton mondunk köszönetet Bartha Kinga, Feczkó Vivien, Patay Panna Réka és Tóth Bernadett dietetikushallgatóknak az önkéntes munkáért és az adatgyűjtésben nyújtott segítségükért.

Irodalom
1. Lelovics, Zs.: Mit esznek a Szigetlakók általában? Szívbarát Híradó, 13, 14–15, 2006.
2. Kovács, I.: Dietetikusok a Szigeten. Élelmezés, 9, 46, 2007.
3. Kovács, I., Lelovics, Zs.: A Civil Szigetre látogatók táplálkozási szokásai. Új Diéta, 2, 10–11, 2008.
4. Gábor, K., Szemerszki, M.: Sziget Fesztivál 2007. Budapest, EIKKA, 2007.
5. Gábor, K.: Sziget kutatások 2000–2004. Erdélyi Társadalom, 2, 229–263, 2004.
6. Gábor, K., Szemerszki, M.: Sziget Fesztivál 2005. Az új fiatal középosztály és az élettervezés. Budapest, Felsőoktatási Kutatóintézet, 2006.
7. GfK Hungária: A szülők és a reklámok befolyásolják leginkább a gyerekek étkezési szokásait. GfK LHS Healthcare, Budapest, 2008. URL: www.gfk.com/imperia/md/content/gfk_hungaria/pdf/press_h/press_20080722_h.pdf (2008. szeptember 17.).

Kovács Ildikó dietetikus, Burai Beáta, Dobák Zita dietetikushallgató, Lelovics Zsuzsanna dietetikus





Creative Commons License
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-Noncommercial-No Derivative Works 2.5 Hungary License.