Vissza a nyitólapra
KERES 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
REFERÁTUM
A mediterrán étrend hatékonysága időseknél
 

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2002-es beszámolója szerint abból a húsz országból, ahol leghosszabb a várható élettartam, négy mediterrán ország. A mediterrán országok étrendi mintája hasonló, amelyet először Ancel Keys foglalt össze 1986-ban, s azóta is több vizsgálat foglalkozott a hatásával. A mediterrán étrendet a nagy mennyiségű növényi eredetű táplálék (gyümölcsök, zöldségek, kenyérfélék, szárazhüvelyesek, diófélék és magvak) és a kismértékben előkészített, szezonálisan friss, helyileg honos élelmiszerek jellemzik. Desszertje a diófélékből, az olívaolajból és a mézből vagy koncentrált cukorból friss gyümölccsel készített édesség, amelyet ünnepnapok alkalmával fogyasztanak. A napi zsiradék fő forrása az olívaolaj. Jellemző a tejtermékek mérsékelt fogyasztása, a heti négynél kevesebb tojás, a ritkán, kis mennyiségben fogyasztott vörös hús, valamint az étkezésekhez fogyasztott, mérsékelt mennyiségű bor. Az ilyen étrend fedezi azokat a tápanyagokat, amelyek kapcsolatosak lehetnek számos idült betegség rizikójának csökkentésével.
Egyre több bizonyíték utal arra, hogy a mediterrán étrend nemcsak a mediterrán medence országaiban, hanem máshol is hozzájárul a hosszabb élethez és az egészség megőrzéséhez. E tanulmány a mediterrán étrend egészséges idősödésre gyakorolt hatásának bizonyítékait vizsgálja.

Módszer
A MEDLINE-adatbázisból a hatvanöt évnél idősebbeket vizsgáló, a mediterrán étkezési minták hatásairól szóló tanulmányokat választották ki úgy, hogy nem vették közéjük azokat, amelyek a mediterrán étrendnek csak egy összetevőjével foglalkoztak.

Eredmények
Összesen harminchat tanulmány került bele az elemzésbe (huszonkettő mediterrán, tíz nem mediterrán országból származott, míg négy multicentrikus vizsgálat volt), amelyeket négy csoportba soroltak: szív-ér rendszeri betegségek, daganatok, mentális egészség, valamint élettartam és életminőség. Az első csoportba huszonegy közlemény tartozott, amelyből nyolc klinikai vizsgálat volt. Két közlemény daganatokkal, míg három a mentális egészséggel foglalkozott. Többségük pozitív hatásokat, nagyon kevés pedig eredménytelenséget bizonyított, de nem volt olyan vizsgálat, amely káros hatásról számolt volna be.

Megbeszélés
Egyre több tanulmány foglalkozik a mediterrán étrendnek az egészséges idősödésre gyakorolt hatásával. A szív-ér rendszeri betegségek tekintetében az összefoglalás kimutatta, hogy a jótékony hatás nemcsak a rizikófaktorok, hanem a kialakult betegség súlyosságának csökkentésében is észlelhető. Számos vizsgálat mutatott ki összefüggést az alacsonyabb vérnyomás, a koleszterinszint, a cukorbetegség, a gyulladás, a javuló véralvadási folyamat és az endotél működése között még metabolikus szindrómában szenvedő vagy diabéteszes beteg esetén is. Egy 2005-ben megjelent keresztmetszeti vizsgálat szerint a hatvanöt–száz év közöttiek körében betartott mediterrán étrend még a sztatinokat szedők között is jobb szérumkoleszterin-szintet ért el. A CARDIO2000, a Lyon Heart Study és a GISSI Prevenzione tanulmány – egymással összhangban – kimutatta a heveny koronáriaszindróma súlyosságának csökkenését a mediterrán típusú étrendet követőknél. A PREDIMED (elsődleges prevenciós vizsgálat) megerősítette, hogy a három hónapon keresztül fogyasztott mediterrán étrend javítja a vérlipidprofilt, ezenkívül csökkenti a gyulladásos markerek szintjét a vérben. Az elhízás tekintetében nem egyértelmű a helyzet. Bár a BMI és a mediterrán étrend között fordított arányosságot találtak, ez nem volt szignifikáns. A metabolikus szindróma és a mediterrán étrend kapcsolatát vizsgáló tanulmányok nem találtak a metabolikus szindróma prevalenciáját csökkentő hatást, de a gyulladásos markerek szintje csökkent. Cukorbeteg nőknél a mediterrán étrend jótékonyan befolyásolta az adiponektin (jó hatású citokin) szintjét.
Vizsgálták a mediterrán étrend hatását a mellrákra és a bél felső szakaszára korlátozódó daganatokra is. A mellrákkal kapcsolatos vizsgálatok nem mutattak ki pozitív eredményt, ezzel szemben három olasz tanulmány pozitív összefüggésről számolt be a száj-, a garat-, a gége- és a nyelőcsődaganatokkal kapcsolatban a mediterrán étrend betartása és az említett lokalizációjú daganatok rizikójának csökkenése között.
A mediterrán étrend betartása csökkentette a depressziót és az életkorral járó kognitív funkciók romlását, s javulást eredményezett Alzheimer-kór esetén. A mediterrán étrend különböző mechanizmusokon keresztül hat a mentális egészségre: ilyen a központi idegrendszeri neurotranszmitterek és foszfolipidek szintézisében szerepet játszó tápanyagok felvétele, az érrendszeri mechanizmusok és az antioxidánsok hatása. Az Alzheimer-kór és a mediterrán étrend kapcsolatáról kevés adat áll rendelkezésre, ám azok pozitívak: az étrend betartása csökkentette az Alzheimer-kór rizikóját.
Bár a védőhatás az ötvenöt évnél idősebbek esetén látszik erősnek, fiatal nőknél is tapasztaltak jó eredményeket. A szívinfarktuson áteső betegek körében halálozáscsökkenéssel járt a mediterrán étrend alkalmazása. Ennek ellenére a nem mediterrán országokban végzett vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy az ottani egészséges étrend jellemzőbben határozta meg az életévek számát, mint a mediterrán típusú étrend.
Az összefoglaló szerint a mediterrán étrendre valóban jellemzők azok a sajátosságok, amelyeket a kutatók tulajdonítottak neki. Sajnos – bár nő a mediterrán étrenddel foglalkozó vizsgálatok száma –, az ilyen étrend betartása egyre romlik.

Referáló: Bozóné Kegyes Réka dietetikus

Referált cikk: Roman, B., Carta, L., Martínez-González, M. A., Serra-Majem, L.: Effectiveness of the Mediterranean diet in the elderly. Clin. Interv. Aging, 3, 1, 97–109, 2008.
Fotó: Kai Hendry




Creative Commons License
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-Noncommercial-No Derivative Works 2.5 Hungary License.