Vissza a nyitólapra
KERES 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
HIRDETÉS
Növényi szterinek és a koleszterin metabolizmusa – új eredmények

A teljes és az LDL-koleszterin-koncentráció csökkentésére irányuló törekvés az elmúlt évtized során az egyik legfontosabb célkitűzésévé vált az orvosi gyakorlatnak, mivel ezáltal a vezető haláloknak tartott kardiovaszkuláris események csökkentése elősegíthető. A gyógyszerek alkalmazása mellett olyan természetben előforduló anyagok kedvező hatékonyságára is fény derült, amilyenek a növényi szterinek. A növényi szterinek és sztanolok (NSZ) a koleszterinfelszívódást képesek gátolni az emberi bélrendszerben, ekképp elősegíthetik a vérkoleszterinszint csökkentését. 

A növényei szterinek és sztanolok koleszterincsökkentő hatékonysága jóllehet bizonyítva van, ennek ellenére számos új vizsgálat is folyik napjainkban, amelyek bizonyos új, specifikus vonásokat kísérelnek meg tisztázni. Ezek között szerepel több eredmény, amelyeknek kapcsán hiperkoleszterinémiás egyéneknél újfajta NSZ-t tartalmazó ételek (pl. joghurt) használatával ismételten bizonyítást nyert a teljes és LDL-koleszterin-csökkentő kapacitás (1, 2). A hosszú távú megfigyelések sorában kiemelkedő jelentőségű egy új felmérés, amely 85 héten keresztül stabil sztatinkezelés mellett is bizonyította a napi 2,5 g NSZ-dúsított margarinfogyasztás mellett kialakult konstans koleszterincsökkentés tényét (3).
Külön tárgyalandó az említett témakör keretén belül egy, a diabéteszes populációra vonatkozó megfigyelés. Ismert, hogy diabetes mellitusban (ennek típusától lényegében függetlenül) a kardiovaszkuláris betegségek gyakorisága kiemelkedő, ugyanakkor súlyossága is fokozott. Így ebben a populációban történő intervenciók jelentősége óriási. 2-es típusú diabéteszben végzett NSZ-hatékonyságról már van tudomásunk, azonban az 1-es típusban (T1DM) a mérvadó közlések száma igen csekély. A jelenleg közölt vizsgálat (4) egyértelművé teszi, hogy a T1DM hiperkoleszterinémiás betegeinél alkalmazott, NSZ-szel dúsított étellel történő kiegészítés egyértelműen kedvező hatással bír, amennyiben a teljes és az LDL-koleszterin-koncentráció mind a kiindulási értékekhez, mind a kontrollcsoport adataihoz képest szignifikánsan csökkent (utóbbi vonatkozásában ez az érték 10,8% és 16,1% volt). Ezek az adatok egyértelműen alátámasztják az 1-es típusú diabéteszformában is a gyógyszeres kezelés kiegészítésének eredményességét és lehetőségét.
A NSZ-koleszterincsökkentő egyértelmű hatékonysága mögött meghúzódó metabolikus változások egy része ismert, azonban léteznek további tisztázásra szoruló pontok. A NSZ hatása a bél koleszterinforgalmára vonatkozik, s az is bizonyítást nyert, hogy a koleszterin felszívódása csökken. A hatást tekintve többféle mechanizmussal kell számolnunk, így a koleszterinnel való micelláris struktúraképződésért történő versengésen túlmenően a koleszterin bélmetabolizmusában szerepet játszó számos protein (NPC1L1, ABCG5/G8, ABCA1, APN, MTP, CD36) funkciójának befolyásolása felvetődik. Az ezzel kapcsolatos legújabb összefoglaló (5) alapján sok érdekes új kérdés fogalmazódik meg, amelyeknek megválaszolásához további vizsgálatokra van szükség.
A hatásmechanizmussal kapcsolatban érdemes megemlíteni a NSZ kedvező kórélettani hatékonyságainak sorában fellelhető új adatokat, azaz a NSZ-felvétel során tapasztalt endoteldiszfunkció-javulást. Az endotelfunkciót nagymértékben megszabja a lokálisan termelődő nitrogén-monoxid mennyisége, amelynek a metabolizmusát a koleszterin jelentős mértékben befolyásolja. NSZ-kezelés kapcsán korábban megfigyelt kedvező endotelfunkció-javulás mellett új eredmények (6, 7, 8) is vannak, amelyek az in vivo mért értékek normalizálását mutatták. Mindez a feltételezések szerint a koleszterincsökkentő kapacitással van összefüggésben, amelynek tisztázása további vizsgálatokat indukál.

Irodalom
1. Madsen, M. B., Jensen, A. M. et al.: The effect of a combination of plant sterol-enriched foods in mildly hypercholesterolemic subjects. Clin. Nutr., (6): 792–798, 2007.
2. Plana, N., Nicolle, C. et al.: Plant sterol-enriched fermented milk enhances the attainment of LDL-cholesterol goal in hypercholesterolemic subjects. Eur. J. Nutr., 47 (1): 32–39, 2008.
3. De Jong, A., Plat, J. et al.: Effects of long-term plant sterol or stanol ester consumption on lipid and lipoprotein metabolism in subjects on statin treatment. Br. J. Nutr., 100 (5): 937–941, 2008.
4. Hallikainen, M., Lyyra-Laitinen, T. et al.: Effects of plant stanol esters on serum cholesterol concentrations, relative markers of cholesterol metabolism and endothelial function in type 1 diabetes. Atherosclerosis, 199 (2): 432–439, 2008.
5. Calpe-Berdiel, L., Escolà-Gil, J. C. et al.: New insights into the molecular actions of plant sterols and stanols in cholesterol metabolism. Atherosclerosis, Jul 6, 2008. In press.
6. De Jong, A., Plat, J. et al.: Effects of long-term plant sterol or stanol ester consumption on endothelial function and arterial stiffness in patients on statin treatment. Atherosclerosis, 8, 1, 2007.
7. Raitakari, O. T., Salo, P. et al.: Plant stanol ester consumption and arterial elasticity and endothelial function. Br. J. Nutr., Feb 18, 2008. In press.
8. Hallikainen, M., Lyyra-Laitinen, T. et al.: Endothelial function in hypercholesterolemic subjects: effects of plant stanol and sterol esters. Atherosclerosis, 188: 425–432, 2006.

Dr. Császár Albert




Creative Commons License
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-Noncommercial-No Derivative Works 2.5 Hungary License.