Vissza a nyitólapra
KERES 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

DIETETIKA
A gluténmentes diéta költségei


Bevezetés
 
http://www.redribbongifts.co.uk/images/glutenfree.jpgA lisztérzékenység (cöliákia) olyan autoimmun betegség, amely örökletes, környezeti (glutén) és immunológiai komponensekből tevődik össze. Olyan immunválaszként jellemezhetnénk, amikor is az elfogyasztott gabonák (búza, árpa, rozs, zab) fehérjéinek hatására a vékonybélben gyulladás, a bélbolyhok atrófiája és a kripták hiperpláziája következik be (1). A betegség szoros összefüggésben áll a HLA DQ2 és HLA DQ8 antigénekkel. A tTG-2 a cöliákia legfontosabb autoantigénje, amely fokozza a glutén immunstimuláns hatását, s mintegy célautoantigén az immunválaszban (2). A szerológiai tesztek elősegítik a cöliákia gyors és noninvazív szűrését (3). A cöliákia egyre növekvő arányban társul más betegségekkel is. A betegség egyetlen hatásos kezelése a gluténmentes diéta, amely egész életre szól.

Vizsgálat célja és hipotézise
Munkánk során a cöliákiát és a diéta betartásához szükséges anyagi kiadásokat vizsgáltuk meg. Fontosnak tartjuk, hogy foglalkozzunk ezzel a témával, mert egyre több embert érint ez a betegség (prevalenciája hazánkban és a világban egyaránt növekszik), mégsem vagyunk megfelelően felkészülve rá. Véleményünk szerint sem az állam, sem a kereskedelem nem tesz eleget azért, hogy segítse a betegek helyzetét. Mennyivel könnyebb lenne a betegek életvitele, ha az állam több segítséget nyújtana nekik a támogatások terén, könnyebben juthatnának hozzá a gluténmentes élelmiszerekhez (például gyógyszertárban való árusítás, kedvezmény adása). Vagy az élelmiszerboltok nagyobb odafigyeléssel és a megfelelő kritériumok betartásával árusítanák a gluténmentes termékeket. Hiszen ezzel nemcsak megkönnyítenék a betegek számára a beszerzési lehetőségeket, hanem nekik is hasznot jelentene.
Ennek megfelelően a hipotéziseink: 
- a gluténmentes diéta megvalósítása anyagi szempontból többletköltségeket von maga után,
- a különböző támogatások nem fedezik teljes mértékben a diéta betartásához szükséges kiadásokat, 
- a betegek számára a gluténmentes termékek beszerezhetősége nehézségekbe ütközik, mert nem lehet élelmiszerboltokban hozzájuk jutni, csak speciális, gluténmentes termékeket forgalmazó üzletekben, 
- az egy fő havi élelmezésére fordítható összeg túlnyomó része a gluténmentes termékek finanszírozására fordítódik.

Vizsgálat módszere
A vizsgálat két részből tevődött össze. Első lépésben száznegyvennégy kérdőívet osztottunk ki, amelyek közül hatvankilenc kérdőív volt értékelhető. A kérdőíveket a váci, a mátészalkai és az újpesti lisztérzékeny klub tagjai, a Lehel téri Piac területén található Táplálékallergia Centrum (speciális, gluténmentes termékeket forgalmazó üzlet) vásárlói, illetve a 2006 nyarán a Lisztérzékenyek Érdekképviseletének Országos Egyesülete (LÉOE) által szervezett lisztérzékeny nyári gyermektábor (Tőserdő) részvevői töltötték ki. Következő lépésben kutatást végeztünk annak érdekében, hogy megállapítsuk: milyen gluténmentes termékekhez lehet hozzájutni a különböző élelmiszerboltokban, illetve azokat milyen áron lehet kapni? Az ott kapható termékek árait összehasonlítottuk két közismert gluténmentes termékeket árusító bolt áraival. Végül az eredményeket összevetettük az egy hónapi élelmezésre fordítható összeggel. 

http://www.a1nutritionstore.com/images/glutenfree.jpgEredmények
Munkánk során a gluténmentes diéta többletkiadásait vizsgáltuk meg és vetettük össze a hagyományos termékek árával, illetve az átlagfizetéssel. Ennek megfelelően a kérdőív az alábbi nagy témaköröket foglalta magában: a betegek vásárolnak-e speciális diétás élelmiszereket; drágábbnak tartják ezen termékeket, kapnak-e valamilyen állami támogatást az étrend fedezésére? Végül összevetettük a havonta egy fő élelmezésére fordítható összeget a diéta havi többletkiadásaival.
Az első és legfontosabb kérdés, amelyből kiindultunk, hogy a betegek vásárolnak-e speciális diétás élelmiszereket, s ha igen, akkor több kiadást jelentenek-e számukra ezek a termékek. A válasz egybehangzó volt. Mind a hatvankilencen igennel válaszoltak, amiből arra következtethetünk, hogy a lisztérzékenyek számára szükségesek a speciális termékek, azaz a gluténmentes élelmiszerek vásárlása, s ez számukra pluszkiadást jelent.
A következő részben az állami támogatásra kérdeztünk rá, amelynek eredményét az 1. táblázat szemlélteti.

1. táblázat Kap-e valamilyen támogatást? 

Nem

31 fő

 

 

Igen

38 fő

önkormányzati segély

3 fő

    családi pótlék

28 fő

    adókedvezmény

11 fő


Ennél a kérdéskörnél nemcsak arra kaptunk választ, hogy a betegek egyáltalán kapnak-e bármilyen állami támogatást (családi pótlékot, gyermekgondozási segélyt, ápolási díjat, SZJA-kedvezményt, közgyógyellátási igazolványt), hanem ez a támogatás fedezi-e a szükséges kiadásokat. E kérdésre több válaszadó is reagált, miszerint bár kapnak támogatást, s ez segítséget jelent számukra, de nem fedezi teljes mértékben a kiadásokat.
Az 1–2. ábra a havonta egy fő élelmezésére fordítható összeget és a diéta havi pluszköltségeit ábrázolja.

1. ábra Havonta egy fő élelmezésére fordított összeg


2. ábra Havonta hány forintnyi pluszkiadást jelent a diéta személyenként
 


Ha összevetjük a két ábra adatait, láthatjuk, hogy a diéta ára szinte teljesen megegyezik a havi élelmezésre fordítandó összeggel. A hatvankilenc válaszolóból harmincan választották a 10 001 Ft feletti összeget a diéta havi kiadásaira, s negyvennégy válasznál valamennyien 10 001 Ft feletti összeget jelölték meg az élelmezésre fordítható havi összeg kérdésénél. Ha egy átlagjövedelmet megvizsgálunk, azt mondhatjuk, hogy kb. húszezer forint körüli érték az étkezésre fordítható havi összeg. Ebből arra következtethetünk, hogy a diéta betartása igen nagy anyagi teher. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy ez a költség nagyrészt „csak” a gluténmentes lisztek, kenyerek, tészták stb. árait foglalja magában, hiszen ez többletkiadás. Ezenfelül egyéb élelmiszereket is vásárolnak az étrendjük összeállításához, hiszen a cöliákia diétája a kiegyensúlyozott táplálkozás gluténmentes változata.
Az előzőkben megfigyelhető a betegek válaszai alapján, hogy a gluténmentes diéta betartása tetemes többletköltséggel jár. Mindez annak tulajdonítható, hogy a jelenleg kapható diétás termékek ára többszöröse a hagyományos termékekének (2. táblázat).

2. táblázat Normál és gluténmentes termékek árai 

Élelmiszerboltok árai

Gluténmentes termékeket árusító boltok árai

1 kg finomliszt

74–119 Ft között

500 g liszt

336–685 Ft között

1 kg kenyér

150–250 Ft között

400 g kenyér

485–609 Ft között

500 g zsemlemorzsa

100 Ft körüli

200 g zsemlemorzsa

329–470 Ft között

500 g zsemlemorzsa

635–677 Ft között

500 g száraztészta

100–220 Ft között

500 g száraztészta

527–1217 Ft között

1 kg kukoricaliszt

104 Ft

1 kg kukoricaliszt

128 Ft

500 g kukoricadara

54–65 Ft

500 g kukoricadara

118 Ft


A kérdőíves módszer mellett kutatásokat végeztünk annak megállapítása végett is, hogy a gluténmentes termékeket mely élelmiszerboltokban lehet kapni, illetve milyen áron. A vizsgálat során a következő élelmiszerboltokban jártunk: Tesco, Auchan, Interspar, CBA, Kaiser’s és Plus. A boltokban különböző gluténmentes termékeket találtunk. Igen meglepő volt számunkra, hogy ilyen nagy választék van cöliákiások számára. Minden boltban más és más termékekkel találkoztunk. A polcokon megtalálhatók a lisztek, lisztkeverékek, darák, kenyerek, péksütemények, tészták, reggelizőpelyhek és rágcsálnivalók. A vizsgálat célja az volt, hogy e termékek árát összehasonlítsuk két közismert gluténmentes termékeket árusító bolt áraival. A Táplálékallergia Centrum termékeit a világhálón is meg lehet rendelni (4). E felmérés szerint az élelmiszerboltok árai akár 100–200 Ft-tal is meghaladják a szakboltok árait. Minthogy gluténmentesnek az az élelmiszer számít, amely alapanyagait és összetevőit tekintve nem tartalmaz glutént; időben és térben el van különítve a gluténtartalmú élelmiszerektől, s az alapanyagok termesztése, valamint a késztermékek előállítása, tárolása, csomagolása, szállítása és értékesítése során nem keveredett gluténtartalmú anyagokkal, ezeknek a kritériumoknak az élelmiszerboltokban árusított termékek nem mindegyike felel meg. Hiszen nemcsak egy légtérben raktározzák őket a glutént tartalmazó élelmiszerekkel, hanem a polcokon való elrendezésük is kifogásolható. Példának okáért a Schär-kenyereket egy sorban találtuk a normál, előrecsomagolt kenyérfélékkel, a gluténmentes extrudált kenyerek az extrudált búzakenyerek mellett találhatók, a reggelizőpelyheket a búzapelyhek és -chipsek között helyezték el, s így tovább.
Az anyagi kiadásokat figyelembe véve kérdés: mi lenne kedvezőbb és biztonságosabb a betegek számára? Vagy a szakboltokból szerzik be olcsóbban a gluténmentes termékeket, de az utazási többletköltségeket állniuk kell, vagy a nagyobb élelmiszerboltokban vásárolják meg a termékeket, azzal a rizikóval, hogy fennállhat a gluténes szennyeződés esélye. Úgy gondoljuk, hogy ebben a helyzetben célszerű a betegeknek a különböző szakboltokat felkeresniük az olcsóbb és biztonságosabb termékek beszerzéséért, semmint vállalják azt a kockázatot, hogy a későbbiekben különböző tüneteik jelenjenek meg, s a jövőben malignitás is kialakulhasson. 


Összefoglalás
A cöliákia gyógykezelésére nincs gyógyszer. Egyetlen kezelési mód van, a gluténmentes étrend, amely egész életre szóló és tudatosan betartott diéta. Ez egyszerűnek tetszhet, hiszen nem kell mást tenni, mint a glutént elhagyni. Megvalósítása azonban rendkívül nehéz mind anyagi szempontból, mind a beszerezhetőséget figyelembe véve.
A felmérés szerint a betegek számára a gluténmentes diéta betartása nagy többletköltséggel jár. A jelenleg kereskedelmi forgalomban levő gluténmentes termékek ára akár hatszorosa is lehet a hagyományos termékekének, s ez nagy anyagi teher.
A támogatások nem fedezik a diéta kiadásait. Nemcsak nem fedezik, de nem tudják mindet hasznosítani (lásd közgyógyellátási igazolvány).
Az egy fő havi élelmezésére fordítható összeg túlnyomó része a gluténmentes termékek finanszírozására fordítódik. Ebből arra lehet következtetni, hogy az átlagjövedelemhez viszonyítva drágák a gluténmentes termékek.
A gluténmentes termékek beszerezési lehetősége manapság jobb, mint régebben. Több élelmiszerboltban kínálnak gluténmentes termékeket, igen nagy választékban. A probléma csak az, hogy ezeket a termékeket nem tárolják külön helyiségben, polcokon és légtérben, hanem a hagyományos termékek mellett helyezik el őket. Ez abban az esetben nem okoz gondot, ha a termékek légmentesen le vannak zárva, s a csomagoláson nincs sérülés. Ezt például a Schär-termékeknél igen jól alkalmazzák. Viszont nem minden terméknél használnak ilyen csomagolást. Így a csomagolás könnyebben kiszakadhat, rongálódhatnak a termékek, s utólagos szennyeződés jöhet létre.
Mindezekből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy összefogásra lenne szükség, amelyben az állam, a kereskedelem és az egészségügy közösen részt vállalna, s egyaránt elősegítené a cöliákiások anyagi, életviteli helyzetét.

Irodalom
1. Rewers, M.: Epidemiology of celiac disease: What are the prevalence, incidence, and progression of celiac disease. Gastroenterology, 128, S47–S51, 2005.
2. Alaedini, A., Green, P.: Narrative review: celiac disease. Understanding a complex autoimmune disorder. Ann. Int. Med., 142, 289–298, 2005.
3. Hill, I. D.: Whar are the sensitivity and specificity of serologic tests for celiac disease? Do sensitivity and specificity vary in defferent population? Gastroenterology, 128, S25–S32, 2005.
4. Táplálékallergia Centrum Alapítvány. URL: http://www.taplalekallergiacentrum.hu/index.php?owpn=16 (2007. november 19.)
5. Koltai, T.: Gluténmentesen extra kézikönyv. LÉOE, Budapest, 2004.
6. Magyar Táplálékallergia és Táplálékintolerancia Adatbank. URL: http://www.taplalekallergia.hu (2007. november 19.)

Klicsu Nikolett és Pálfi Erzsébet dietetikusok




Creative Commons License
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-Noncommercial-No Derivative Works 2.5 Hungary License.