Vissza a nyitólapra
KERES 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
DIETETIKA
Túlsúlyos gyermekeknek és családjuknak szóló életmódprogram első eredményei
 

Bevezetés

Budapest XIII. kerületi Önkormányzatával és a Budapesti Honvéd Sport Egyesülettel közösen indított program abból az elképzelésből született, hogy a már kilenc éven át tartó, a sportágválasztásra és terhelhetőségre irányuló projektben képet kapjunk arról, milyen eredményt hoz a mozgási, táplálkozási és lelki kontroll mellett folytatott tevékenység. A vizsgálatokat terhelés-élettani laboratóriumunk szakemberei végezték pszichológus és a szülők bevonásával. Három hónap alatt a gyermekek fittebbé váltak, s jobban alkalmazkodtak kövérségükkel a világhoz. Meggyőződésünk, hogy a napjainkra népbetegséggé vált elhízás ellen csak komplexen léphetünk fel. E programunkat ősztől ismét támogatja az önkormányzat és a sportegyesület, s remélhetőleg az érintettek is többen lesznek.

Cél
A gyermekek és családjaik táplálkozási és mozgásprogram révén változtassanak életmódjukon, a gyermekek túlzott mértékű testtömeg-gyarapodása megálljon, terhelhetőségük és fittségük javuljon.

Célcsoport
Célcsoportunkat a második–hatodik osztályos túlsúlyos, illetve elhízott gyermekek és családjaik alkotják. A gyermekeknek legalább 5 kg többlettömegük volt, s önkéntesen vállalták, hogy részt vesznek a mozgási, a táplálkozási és a lelki támogatási programokban, amelyeket a gyermekek és szüleik számára hirdettünk meg a kerületi iskolákban.

Módszer
Az életmódprogramot három hónapra terveztük, s minden részt vevő gyermek állapotfelmérésével kezdődött. A sportantropometriai módszerek alkalmasak arra, hogy az örökletes adottságok alapján javaslatot tegyünk a testalkat és a testösszetétel ismeretében a sikerélményt jelentő sportág(ak) választására. A felmért több száz túlsúlyos gyermek közül hatvanheten vettek részt futószalag-terheléses vizsgálaton, amelynek révén a szív-, a keringés- és a légzésfunkciókról kaptunk adatokat. Ennek ismeretében hívtuk meg a gyermekeket és szüleiket erre a programra. Közülük tíz gyermek jelentkezett önként, akik közül heten maradtak végig a programban, s négyüknek az édesanyja is rendszeresen edzett. Részletes táplálkozási anamnézisből kaptak képet a tanulók, a szüleik és a szakemberek a táplálkozási szokásokról (mikor, hol és mennyit eszik, iszik). Rákérdeztünk arra is, hogy a gyermek mennyit mozog, s mennyi időt tölt képernyő előtt. Ezután a szülőkkel és a gyermekkel együtt alakítottunk ki olyan táplálkozási rendet, amely figyelembe veszi a család lehetőségeit, a gyermek ízlését, s kiküszöböli a hibákat. Az első cél az volt, hogy kialakuljon a megfelelő táplálkozási ritmus, azaz a gyermekek naponta ötször étkezzenek. Igyekeztek elérni, hogy az ún. üres kalóriát jelentő élelmiszerek (rágcsálnivalók, édességek) és a cukrozott, szénsavas üdítőitalok fogyasztását csökkentsék, viszont több tejterméket, zöldséget és gyümölcsöt egyenek. Táplálkozási naplót kértünk a gyermekektől két-három hetente. Mivel a tanulók hétköznapokon az iskolai étkeztetésben is részt vettek, hétvégén viszont a családdal együtt ettek, ezért két hétvégi és két hétköznapi étrendet vizsgáltunk. A naplót a program dietetikusa ellenőrizte, aki az eredményeket értékelte, s a részvevőket tanácsokkal látta el.
A gyermekek és szüleik számára heti három alkalommal dr. Apor Péter sportorvos és Számadó Julianna rekreátor hatvanperces mozgásos foglalkozásokat tartott. Elfogadták a tanulók és szüleik, hogy mozogni bárki tud a jóleső fáradtságig, s ezzel égetheti a többletzsírját. Megkedvelték a mozgást a csoportban hasonló gondokkal küzdő gyermekek és szüleik. A bemelegítést és az állóképességi futást követően labdás társasjátékokat játszottak. A kötélhúzás nagy kedvencnek bizonyult. A koncentrációt javító és gyorsító mozgást jelentő botos körtáncot is megszerették. A levezetés egyetlen egyszer sem maradt el.
Szakpszichológus vezetésével csoportos önismereti tréningen foglalkoztak a kövérség lelki okaival. A szülők és a gyermekek részére önismereti foglalkozásokat szerveztek alapvetően azzal a céllal, hogy megoldják problémáikat, ekképp örömmel tegyék dolgukat az iskolában, otthon és a többi ember között.

Eredmények és tapasztalatok
A programra tíz gyermek jelentkezett, közülük rendszeresen hét kilenc–tizenkét éves tanuló (három lány és négy fiú) vett részt a foglalkozásokon, s velük együtt négy gyermek édesanyja is. Az általános iskolás korosztályban rendkívüli szülői hatás érvényesül a tekintetben, hogy mit sportoljanak a gyermekek, mit egyenek, mi az egészséges.
Mozgás közben pulzusmonitorozás zajlott. Edzettség szempontjából a terhelés alatti pulzusszám-növekedés a meghatározó. A jól felkészített sportoló ugyanarra a terhelésre kisebb mértékű pulzusszám-növekedéssel reagál, mint az edzetlen. Az edzettség esetén ugyanahhoz a pulzusszámhoz jobb időeredmény társul. A szakmai követelmény itt is érvényesült: a kezdetben extrém pulzusugrásokat kiegyenlített pulzusszám-növekedés váltotta fel, s egyre jobb teljesítmény tartozott ehhez. A 400 méteres pályaköröket átlagosan 2 perc 15 mp alatt futották le az edzések közben tartott tesztnapon (április végén) a kezdeti 2 perc 30 mp helyett (március végén). Az óra kezdetén a főként az izgalom miatti pulzusszám a legkövérebb kisfiú esetében (aki 9 kg többlettömeggel érkezett a programba) 153/percről a harmadik hónap végére átlagosan 124/percre módosult. A kosárlabdaedző az edzéseken tanúsított magatartását így jellemezte: „Képes figyelni és megcsinálni a kitűzött edzésfeladatokat.”
Az egyik leglátványosabb eredmény egy félév alatt 9 kg-ot hízott tízéves kislány esetében született, akinél először is megállt a hirtelen hízás, majd a három hónap során 2 kg-os fogyás következett be. Esetében az óra eleji pulzus a harmadik hónapra 115/percről 100/percre csökkent, s az átlagpulzus jobb teljesítmény mellett a 160-as átlaghoz tartott. A mozgás öröme eredményezte – szubjektív érzésekben – a legtöbb sikerélményt, mert a gyermekek is javasoltak kidobókat, labdás játékokat. A heti három edzést közösen alakították ki, attól függően, hogy mikorra érnek a Honvédba a gyermekek és a szülők, a különórákra tekintettel.
A visszaellenőrzött sportantropometriai mérések igazolták, hogy egyik tizenegy éves fiúnál 1% izomarány-csökkenés következett be, de az ő többlettömege (7 kg) azonos szinten maradt akkor is, hogy közben 4 cm-t nőtt, s eközben a testtömege 70 kg-ról 74 kg-ra gyarapodott. A testvérlányoknál 3% izomarány-gyarapodás volt tapasztalható. Három hónap alatt általában 1% az elérhető izomarány-javulás a táplálkozás és a mozgás együttes hatására, olvasható az amerikai Cooper által jegyzett szakirodalomban.
A táplálkozásban a folyamatos kapcsolattartásnak köszönhetően a gyermekek motivációja nem csökkent, a tapasztalatok szerint többnyire a megbeszélteknek megfelelően étkeztek. Örvendetes, hogy az étrendben csökkent a „luxuskalóriákat” tartalmazó élelmiszerek (üdítők, rágcsálnivalók és édességek) aránya.
A táplálkozási anamnézis felvételekor egyiküknek sem volt olyan problémája (anyagcserezavar, allergia), amely speciális étrendi kezelést tett volna szükségessé. Valamennyi gyermek étrendjében voltak alapvető hibák. A csoportból ketten reggeliztek otthon, a többiek az iskolában, az első tanóra után. Hét gyermek naponta ivott 1,0–1,5 liter cukrozott üdítőitalt. Gyümölcsöt és zöldséget négy gyermek fogyasztott naponta 10–20 dkg mennyiségben. A rendszertelen étkezés gyakorlatilag mindegyikükre jellemző volt, öten közülük sokszor képernyő előtt ülve „zabáltak”. A program utolsó hónapjában kitöltött kérdőív és a személyes beszélgetések alapján azt tapasztaltuk: a gyermekek legkönnyebben az üdítőitalokról mondtak le. A programban végig részt vevő hét tanuló szülei arra is törekedtek, hogy több zöldséget, gyümölcsöt és tejterméket egyen a gyermek. Három gyermek idő hiányára hivatkozva továbbra sem reggelizik. Kevesebb üres kalóriát tartalmazó élelmiszert esznek, így a napi energiafelvételük 300–400 kcal-val csökkent a program kezdetéhez képest.

Esetbemutatás
A program kapcsán indokoltnak tartjuk egy 12 éves labdarúgó esetét bemutatni, akinek a program indulásakor 8 kg súlyfölöslege volt 40% alatti relatív izomtömeggel és 15% feletti zsírtömeggel. A fiút a mérkőzései során is pulzusmonitoroztuk, s ennek alapján látható volt, hogy a meccs végén indokolatlanul lassan nyugodott meg a szívfrekvenciája. Elemzéseink és kérdéseink nyomán a sportorvos tanácsára egynegyed terheléssel csökkent az edzés munkája, a futások terjedelme. A visszaméréskor a terheléses teszt alkalmával dr. Petrekanits Máté, a SE Testnevelési és Sporttudományi Kara Terhelés-élettani Laboratóriumának vezetője a nyugalmi, idegrendszeri mérés alapján még mindig túlterhelést észlelt, amelyet jelzésünk alapján előzőleg részben már orvosoltak az edzők. A túlterhelés extrém jelei – az edzések, különösen a meccsek után szapora pulzus és az évek alatt kialakult alvászavar – együtt okozták a túledzettséget. A többlettömeggel végzett edzés egymagában nem idéz elő ilyen extrém élettani eltéréseket, de az „álmatlanság az alvászavarral együtt” halmozta a problémákat. Az elvárt teljesítmény és a mentális teher sok volt a gyermek számára. Ehhez társult, hogy a hazai utánpótlásban a fiatal focisták egy korosztállyal feljebb edzenek, s a meccsen már akár két korosztállyal feljebb levőkkel mérkőznek. A fiatalember visszakerült a saját korosztályába. Többletzsírja közben 8 kg-ról 5 kg-ra csökkent a táplálkozás ellenőrzésével.

Összefoglalás
Az önismereti foglalkozások során azt láttuk, hogy először jó volt együtt dolgozni a gyermekekkel és szüleikkel, de jó eredményt akkor érhetünk el, ha az első közös találkozó után több órában külön foglalkozunk a szülőkkel és a tanulókkal, nyitottan az egyéni beszélgetési igényekre. A szűrőprogram során a veszélyeztetett (hasi elhízás tüneteit mutató) gyermekek szűrése, a szülők tájékoztatása (pl. az elhízás veszélyeire) és megnyerése a programban való részvételre, a programunkban már részt vett gyermekek kortárs segítőként való felkérése tartozik terveink közé.

1. táblázat A programban végig részt vevő gyermekek pulzusátlagai 

gyermekek
kiindulási pulzus
átlagpulzus
megnyugvási pulzusérték
Gy 1.
124
162
137
Gy 2.
125
157
119
Gy 3.
104
143
118
Gy 4.
108
160
132
Gy 5.
112
157
135
Gy 6.
125
153
129
Gy 7.
119
153
134
átlag
116,7
155,0
129,1
szórás:
8,7
6,2
7,7

Forrás: BHSE Terhelés-élettani Laboratórium pulzusadatai 2008.

Irodalom
Cooper, K.: A tökéletes közérzet programja. Sport, Budapest, 1990.
Frenkl, R.: Sportélettan. Budapest, TF, 1977.
Kopp, M.: Gyermekstressz. SE Magatartástudományi Intézet, Budapest, 2003.
Mészáros, J. (szerk.): A gyermeksport biológiai alapjai. Budapest, TF, 2003.
Nádori, L.: Edzéselmélet. Budapest, TF, 1968.

Rikkné Auer Hajnalka dietetikus, Számadó Julianna, dr. Apor Péter, dr. Angster Mária





Creative Commons License
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-Noncommercial-No Derivative Works 2.5 Hungary License.