|
|
DIETETIKA
Túlsúlyos gyermekeknek és családjuknak szóló életmódprogram első eredményei
Bevezetés
Budapest XIII. kerületi Önkormányzatával és a Budapesti Honvéd Sport Egyesülettel közösen indított program abból az elképzelésből született, hogy a már kilenc éven át tartó, a sportágválasztásra és terhelhetőségre irányuló projektben képet kapjunk arról, milyen eredményt hoz a mozgási, táplálkozási és lelki kontroll mellett folytatott tevékenység. A vizsgálatokat terhelés-élettani laboratóriumunk szakemberei végezték pszichológus és a szülők bevonásával. Három hónap alatt a gyermekek fittebbé váltak, s jobban alkalmazkodtak kövérségükkel a világhoz. Meggyőződésünk, hogy a napjainkra népbetegséggé vált elhízás ellen csak komplexen léphetünk fel. E programunkat ősztől ismét támogatja az önkormányzat és a sportegyesület, s remélhetőleg az érintettek is többen lesznek.
Cél
A gyermekek és családjaik táplálkozási és mozgásprogram révén változtassanak életmódjukon, a gyermekek túlzott mértékű testtömeg-gyarapodása megálljon, terhelhetőségük és fittségük javuljon.
Célcsoport
Célcsoportunkat a második–hatodik osztályos túlsúlyos, illetve elhízott gyermekek és családjaik alkotják. A gyermekeknek legalább 5 kg többlettömegük volt, s önkéntesen vállalták, hogy részt vesznek a mozgási, a táplálkozási és a lelki támogatási programokban, amelyeket a gyermekek és szüleik számára hirdettünk meg a kerületi iskolákban.
Módszer
Az életmódprogramot három hónapra terveztük, s minden részt vevő gyermek állapotfelmérésével kezdődött. A sportantropometriai módszerek alkalmasak arra, hogy az örökletes adottságok alapján javaslatot tegyünk a testalkat és a testösszetétel ismeretében a sikerélményt jelentő sportág(ak) választására. A felmért több száz túlsúlyos gyermek közül hatvanheten vettek részt futószalag-terheléses vizsgálaton, amelynek révén a szív-, a keringés- és a légzésfunkciókról kaptunk adatokat. Ennek ismeretében hívtuk meg a gyermekeket és szüleiket erre a programra. Közülük tíz gyermek jelentkezett önként, akik közül heten maradtak végig a programban, s négyüknek az édesanyja is rendszeresen edzett. Részletes táplálkozási anamnézisből kaptak képet a tanulók, a szüleik és a szakemberek a táplálkozási szokásokról (mikor, hol és mennyit eszik, iszik). Rákérdeztünk arra is, hogy a gyermek mennyit mozog, s mennyi időt tölt képernyő előtt. Ezután a szülőkkel és a gyermekkel együtt alakítottunk ki olyan táplálkozási rendet, amely figyelembe veszi a család lehetőségeit, a gyermek ízlését, s kiküszöböli a hibákat. Az első cél az volt, hogy kialakuljon a megfelelő táplálkozási ritmus, azaz a gyermekek naponta ötször étkezzenek. Igyekeztek elérni, hogy az ún. üres kalóriát jelentő élelmiszerek (rágcsálnivalók, édességek) és a cukrozott, szénsavas üdítőitalok fogyasztását csökkentsék, viszont több tejterméket, zöldséget és gyümölcsöt egyenek. Táplálkozási naplót kértünk a gyermekektől két-három hetente. Mivel a tanulók hétköznapokon az iskolai étkeztetésben is részt vettek, hétvégén viszont a családdal együtt ettek, ezért két hétvégi és két hétköznapi étrendet vizsgáltunk. A naplót a program dietetikusa ellenőrizte, aki az eredményeket értékelte, s a részvevőket tanácsokkal látta el.
A gyermekek és szüleik számára heti három alkalommal dr. Apor Péter sportorvos és Számadó Julianna rekreátor hatvanperces mozgásos foglalkozásokat tartott. Elfogadták a tanulók és szüleik, hogy mozogni bárki tud a jóleső fáradtságig, s ezzel égetheti a többletzsírját. Megkedvelték a mozgást a csoportban hasonló gondokkal küzdő gyermekek és szüleik. A bemelegítést és az állóképességi futást követően labdás társasjátékokat játszottak. A kötélhúzás nagy kedvencnek bizonyult. A koncentrációt javító és gyorsító mozgást jelentő botos körtáncot is megszerették. A levezetés egyetlen egyszer sem maradt el.
Szakpszichológus vezetésével csoportos önismereti tréningen foglalkoztak a kövérség lelki okaival. A szülők és a gyermekek részére önismereti foglalkozásokat szerveztek alapvetően azzal a céllal, hogy megoldják problémáikat, ekképp örömmel tegyék dolgukat az iskolában, otthon és a többi ember között.
Eredmények és tapasztalatok
A programra tíz gyermek jelentkezett, közülük rendszeresen hét kilenc–tizenkét éves tanuló (három lány és négy fiú) vett részt a foglalkozásokon, s velük együtt négy gyermek édesanyja is. Az általános iskolás korosztályban rendkívüli szülői hatás érvényesül a tekintetben, hogy mit sportoljanak a gyermekek, mit egyenek, mi az egészséges.
Mozgás közben pulzusmonitorozás zajlott. Edzettség szempontjából a terhelés alatti pulzusszám-növekedés a meghatározó. A jól felkészített sportoló ugyanarra a terhelésre kisebb mértékű pulzusszám-növekedéssel reagál, mint az edzetlen. Az edzettség esetén ugyanahhoz a pulzusszámhoz jobb időeredmény társul. A szakmai követelmény itt is érvényesült: a kezdetben extrém pulzusugrásokat kiegyenlített pulzusszám-növekedés váltotta fel, s egyre jobb teljesítmény tartozott ehhez. A 400 méteres pályaköröket átlagosan 2 perc 15 mp alatt futották le az edzések közben tartott tesztnapon (április végén) a kezdeti 2 perc 30 mp helyett (március végén). Az óra kezdetén a főként az izgalom miatti pulzusszám a legkövérebb kisfiú esetében (aki 9 kg többlettömeggel érkezett a programba) 153/percről a harmadik hónap végére átlagosan 124/percre módosult. A kosárlabdaedző az edzéseken tanúsított magatartását így jellemezte: „Képes figyelni és megcsinálni a kitűzött edzésfeladatokat.”
Az egyik leglátványosabb eredmény egy félév alatt 9 kg-ot hízott tízéves kislány esetében született, akinél először is megállt a hirtelen hízás, majd a három hónap során 2 kg-os fogyás következett be. Esetében az óra eleji pulzus a harmadik hónapra 115/percről 100/percre csökkent, s az átlagpulzus jobb teljesítmény mellett a 160-as átlaghoz tartott. A mozgás öröme eredményezte – szubjektív érzésekben – a legtöbb sikerélményt, mert a gyermekek is javasoltak kidobókat, labdás játékokat. A heti három edzést közösen alakították ki, attól függően, hogy mikorra érnek a Honvédba a gyermekek és a szülők, a különórákra tekintettel.
A visszaellenőrzött sportantropometriai mérések igazolták, hogy egyik tizenegy éves fiúnál 1% izomarány-csökkenés következett be, de az ő többlettömege (7 kg) azonos szinten maradt akkor is, hogy közben 4 cm-t nőtt, s eközben a testtömege 70 kg-ról 74 kg-ra gyarapodott. A testvérlányoknál 3% izomarány-gyarapodás volt tapasztalható. Három hónap alatt általában 1% az elérhető izomarány-javulás a táplálkozás és a mozgás együttes hatására, olvasható az amerikai Cooper által jegyzett szakirodalomban.
A táplálkozásban a folyamatos kapcsolattartásnak köszönhetően a gyermekek motivációja nem csökkent, a tapasztalatok szerint többnyire a megbeszélteknek megfelelően étkeztek. Örvendetes, hogy az étrendben csökkent a „luxuskalóriákat” tartalmazó élelmiszerek (üdítők, rágcsálnivalók és édességek) aránya.
A táplálkozási anamnézis felvételekor egyiküknek sem volt olyan problémája (anyagcserezavar, allergia), amely speciális étrendi kezelést tett volna szükségessé. Valamennyi gyermek étrendjében voltak alapvető hibák. A csoportból ketten reggeliztek otthon, a többiek az iskolában, az első tanóra után. Hét gyermek naponta ivott 1,0–1,5 liter cukrozott üdítőitalt. Gyümölcsöt és zöldséget négy gyermek fogyasztott naponta 10–20 dkg mennyiségben. A rendszertelen étkezés gyakorlatilag mindegyikükre jellemző volt, öten közülük sokszor képernyő előtt ülve „zabáltak”. A program utolsó hónapjában kitöltött kérdőív és a személyes beszélgetések alapján azt tapasztaltuk: a gyermekek legkönnyebben az üdítőitalokról mondtak le. A programban végig részt vevő hét tanuló szülei arra is törekedtek, hogy több zöldséget, gyümölcsöt és tejterméket egyen a gyermek. Három gyermek idő hiányára hivatkozva továbbra sem reggelizik. Kevesebb üres kalóriát tartalmazó élelmiszert esznek, így a napi energiafelvételük 300–400 kcal-val csökkent a program kezdetéhez képest.
Esetbemutatás
A program kapcsán indokoltnak tartjuk egy 12 éves labdarúgó esetét bemutatni, akinek a program indulásakor 8 kg súlyfölöslege volt 40% alatti relatív izomtömeggel és 15% feletti zsírtömeggel. A fiút a mérkőzései során is pulzusmonitoroztuk, s ennek alapján látható volt, hogy a meccs végén indokolatlanul lassan nyugodott meg a szívfrekvenciája. Elemzéseink és kérdéseink nyomán a sportorvos tanácsára egynegyed terheléssel csökkent az edzés munkája, a futások terjedelme. A visszaméréskor a terheléses teszt alkalmával dr. Petrekanits Máté, a SE Testnevelési és Sporttudományi Kara Terhelés-élettani Laboratóriumának vezetője a nyugalmi, idegrendszeri mérés alapján még mindig túlterhelést észlelt, amelyet jelzésünk alapján előzőleg részben már orvosoltak az edzők. A túlterhelés extrém jelei – az edzések, különösen a meccsek után szapora pulzus és az évek alatt kialakult alvászavar – együtt okozták a túledzettséget. A többlettömeggel végzett edzés egymagában nem idéz elő ilyen extrém élettani eltéréseket, de az „álmatlanság az alvászavarral együtt” halmozta a problémákat. Az elvárt teljesítmény és a mentális teher sok volt a gyermek számára. Ehhez társult, hogy a hazai utánpótlásban a fiatal focisták egy korosztállyal feljebb edzenek, s a meccsen már akár két korosztállyal feljebb levőkkel mérkőznek. A fiatalember visszakerült a saját korosztályába. Többletzsírja közben 8 kg-ról 5 kg-ra csökkent a táplálkozás ellenőrzésével.
Összefoglalás
Az önismereti foglalkozások során azt láttuk, hogy először jó volt együtt dolgozni a gyermekekkel és szüleikkel, de jó eredményt akkor érhetünk el, ha az első közös találkozó után több órában külön foglalkozunk a szülőkkel és a tanulókkal, nyitottan az egyéni beszélgetési igényekre. A szűrőprogram során a veszélyeztetett (hasi elhízás tüneteit mutató) gyermekek szűrése, a szülők tájékoztatása (pl. az elhízás veszélyeire) és megnyerése a programban való részvételre, a programunkban már részt vett gyermekek kortárs segítőként való felkérése tartozik terveink közé.
1. táblázat A programban végig részt vevő gyermekek pulzusátlagai
|
gyermekek
|
kiindulási pulzus
|
átlagpulzus
|
megnyugvási pulzusérték
|
|
Gy 1.
|
124
|
162
|
137
|
|
Gy 2.
|
125
|
157
|
119
|
|
Gy 3.
|
104
|
143
|
118
|
|
Gy 4.
|
108
|
160
|
132
|
|
Gy 5.
|
112
|
157
|
135
|
|
Gy 6.
|
125
|
153
|
129
|
|
Gy 7.
|
119
|
153
|
134
|
|
átlag
|
116,7
|
155,0
|
129,1
|
|
szórás:
|
8,7
|
6,2
|
7,7
|
Forrás: BHSE Terhelés-élettani Laboratórium pulzusadatai 2008.
Irodalom
Cooper, K.: A tökéletes közérzet programja. Sport, Budapest, 1990.
Frenkl, R.: Sportélettan. Budapest, TF, 1977.
Kopp, M.: Gyermekstressz. SE Magatartástudományi Intézet, Budapest, 2003.
Mészáros, J. (szerk.): A gyermeksport biológiai alapjai. Budapest, TF, 2003.
Nádori, L.: Edzéselmélet. Budapest, TF, 1968.
Rikkné Auer Hajnalka dietetikus, Számadó Julianna, dr. Apor Péter, dr. Angster Mária
|
|