Vissza a nyitólapra
KERES 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
10 DOLOG
 
…amit a kávéról tudni kell
 
1. A kávénövény örökzöld cserje, amelynek piros színű gyümölcshúsa csonthéjas termést és benne két magot rejt. Széles körben két faját – a Coffea arabicát és a C. robustát – termesztik. A jobb minőségű kávét adó C. arabica (arab kávé) a környezeti hatásokra igen érzékeny, főként Közép- és Dél-Amerikában honos. A C. robusta (robuszta kávé), bár kávéjának a minősége gyengébb, íze pedig karcosabb, mint az arab kávéé, a környezeti hatásokra kevésbé érzékeny. Fő termőterületei Nyugat-Afrikában és Indonéziában találhatók. Különlegesség a maragogype vagy elefántbab, amely a világ legnagyobb szemű és legdrágább kávéja.
 
2. A magyar kávé szó az arab kahwa kifejezésre vezethető vissza, amely eredetileg bort jelentett. Egy másik feltevés szerint a kahwa kifejezés a kávécserje származási helyére, az etiópiai Kaffa vidékére utal.
 
3. A kávé felfedezése a leginkább elterjedt történet szerint a XIV. századra tehető, amikor is egy etióp kecskepásztor megfigyelte, hogy ha állatai egy bizonyos növény piros bogyóit legelik, sokkal élénkebben viselkednek. A piros termést magával vitte egy kopt kolostorba, ahol az ott élő szerzetesek készítették el az első kávéfőzetet. E legendának némiképp ellentmond, hogy Avicenna (Ibn Szína), a híres arab tudós már Kr. u. 1000 körül említette feljegyzéseiben a kávét, s bizonyos betegségek kúrálására javasolta is.
 
4. A kávéfogyasztás karrierje a XV. századi arab világban kezdődött. Európában a XVI–XVII. századra tehető a kávéivás elterjedése. Az első kávéház arab területen, kocsmák mintájára nyitotta meg kapuit, s nemritkán a forró ital mellé dohányt és kábítószert is kínált. Az első európai kávéház Velencében fogadta vendégeit. Hazánkban a kávé a török uralom idején vált ismeretessé, de igazán népszerűvé csak a bécsi udvarba látogató magyar arisztokrácia révén vált.
 

5.
Számos kiemelkedő irodalmár és politikus is a kávé elkötelezett híve volt. Voltaire orvosai utasításai ellenére mértéktelen kávéfogyasztó hírében állt. Stendhal saját bevallása szerint előbb mondott volna le a szerelemről, mint a kávéházi látogatásokról. Balzac a krónikák szerint az Emberi színjáték megírása alatt ötvenezer csésze feketét kortyolt el. Shakespeare Ahogy tetszik című művében mint „forró és lázító” italt említi a kávét. 
 
6. A kávé világméretű elterjedését számos vita és betiltási kísérlet előzte meg. A tiltást megszegőket gályarabsággal, sőt, halálbüntetéssel is fenyegették. Ennél viccesebb kezdeményezések is előfordultak, például a XVII. századi London asszonyai petíciót nyújtottak be IV. György angol uralkodónak, amelyben a város összes kávéházának bezárását kérték, mivel férjeik túl hosszú ideig időztek ott, s elhanyagolták otthoni kötelességeiket. A kávé fontosságát mutatta, hogy a török családban válóoknak számított, ha a férj nem adott elegendő kávét a feleségének.
 
7. A kávét nem csak italként fogyasztják. A cserje leveléből teát főznek, illetve a nyers cukorral és mézzel ízesített kávészemeket ropogtatnivalóként eszik. A törökös kávé elkészítése során a finomra őrölt kávét vízzel és cukorral főzik, folyamatosan kevergetik, s többször felforralják. Instant kávé előállításakor az elkészített kávét lefagyasztják, víztartalmát meleg levegővel eltávolítják, végül a megmaradt masszát porítják. A koffeinmentes változat gyártása során a koffeint oldószerrel, illetve nagy nyomású szén-dioxiddal vonják ki (amelyet később kólába, energiaitalokba kevernek).
 
8. A kávébab számos szénhidrátot (pl. mintegy 8% répacukrot) tartalmaz. Továbbá aminosavakat, nikotinsavat, valamint alkaloidokat is találunk benne, amelyek közül a koffein a legismertebb. A kávé aromáját a pörkölés során keletkező illékony vegyületek és az italban levő karbonsavak minősége befolyásolja, a 2-metil-valeriánsav például csokoládés, míg a piroszőlősav karamelles aromát kölcsönöz a kávénak.
 
9. Egy csésze kávé elfogyasztása után már öt perccel kimutatható a koffein a szövetekben, koncentrációja húsz–harminc perc múlva éri el maximumát. A hatástartam felezési ideje három–hat óra. Két dl hosszú kávé 90–180 mg, 0,5 dl presszókávé 100 mg, 2 dl koffeinmentes kávé 3-4 mg, 2 dl tea 30–70 mg, 2 dl kóla 30 mg, míg 3 dkg csokoládé 10–30 mg koffeint tartalmaz.
 
10. A koffein enyhe serkentőszer, amely fokozza a szellemi teljesítőképességet, frissességet és éberséget. Serkenti a szívműködést, növeli a pulzusszámot és a vérnyomást (egy–három órás időtartamra 5–10%-kal). Alkalmi fogyasztás esetén, főként kevésbé edzett, sovány vagy idős egyéneknél 5–25%-kal fokozza az anyagcserét. Vízhajtó tulajdonsága a veseereket tágító, valamint a víz és bizonyos ionok visszaszívódását gátló hatásának köszönhető.
 
Szűcs Zsuzsanna dietetikus




Creative Commons License
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-Noncommercial-No Derivative Works 2.5 Hungary License.