Vissza a nyitólapra
KERES 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

PROMÓCIÓ

A kókuszzsír dietoterápiás alkalmazásának jelentősége és indikációi
 
A kókusz szó hallatán sokunknak a csodálatosan szép trópusi naplemente és a vakító tengerpart jut az eszébe, de lehetséges, hogy többen vannak azok, akik az élelmiszerboltok polcain megtalálható, zacskós kiszerelésű reszelékre gondolnak.
A kókusztej kellemes, könnyen emészthető táplálék. A kókuszdió finom megőrlése után leforrázzák, majd állás után átszűrve fogyasztható. A dióbél felvágva és szárítva kerül kereskedelmi forgalomba, ez a korpa. Ezzel találkozhatunk reszelék formájában. A korpa legtekintélyesebb részét azonban kókuszolaj/kókuszzsír előállítására használják. Kókuszzsír vagy kókuszolaj? A telített zsírsavakban bővelkedő zsiradék kémiailag a zsiradékokhoz tartozik, ez nem kérdés. A kettős elnevezés onnan ered, hogy a szobahőmérséklet fogalma a világ különböző részein eltérő. Így például a kókuszzsír hazánkban szilárd, de a kókuszpálma termőhelyén, a trópuson folyékony.
A kókuszzsírt a kókuszdió szárított húsából sajtolják. Más technológia szerint megfőzik, aprítják, majd ezután sajtolják. A kisajtolt, tejszerű terméket nagy üstökben felmelegítik, majd a felületén úszó zsírt összegyűjtik. Szobahőmérsékleten szilárd, fehér vagy sárgás színű, mandula illatú. Könnyen avasodik, szaga csípőssé, íze karcossá válik, ezért felbontás után hűtőben kell tárolni. Olvadáspontja 24 ºC. Energiatartalma 884 kcal/100 gramm.
Melyek az MCT-zsírsavakat tartalmazó zsiradékok? A hat–tíz szénatomszámú zsírsavak trigliceridjei. MCT-zsírsav a kaprilsav: C7H15COOH és a kaprinsav: C9H19COOH. Mindkét zsírsav megtalálható a vajban és a kókuszzsírban. (A kaprinsav kimutatása a kókuszzsírban Görgey Artúr magyar kémikus nevéhez fűződik, aki A kókuszzsír szilárd és folyékony zsírsavairól címmel írt értekezést. Nevéhez fűződik egy addig ismeretlen zsírsav, a pichurinsav kimutatása is. Tudományos munkájáért a bécsi akadémia 1851-ben kitüntette.) Kapronsav: C5H11COOH. Színtelen, olajszerű, kellemetlen szagú folyadék, vajsavas erjedés és a fehérjék rothadásakor keletkezik.
A közepesen hosszú szénláncú zsírsavakat tartalmazó zsiradékok triglicerid formájában képesek a felszívódásra, nem képződik belőlük kilomikron, így közvetlenül és változás nélkül jutnak át a bélnyálkahártya sejtjein keresztül a májkapuérrendszerbe. Nem a nyirokkeringésen keresztül jutnak a vénás keringés révén a májba, mint a többi zsiradékalkotó. Kizárólagos, egyedüli zsírforrásként való fogyasztásuk toxikus lenne a májra nézve.
A közepes hosszúságú zsírsavak jellemzője, hogy a hasnyálmirigy lipázhiánya, illetve csökkent termelése esetén jól és gyorsan felszívódnak. Megemésztésükhöz és a szervezet általi felvételükhöz nem kell epesav az említett felszívódási mechanizmus miatt. Ezek a tulajdonságok teszik lehetővé, hogy olyan betegségek diétás kezelésében alkalmazzuk őket, amikor zsíremésztési, zsírfelszívódási zavar áll fenn és /vagy energizálásra van szükség. Májbetegségek, idült hasnyálmirigy-gyulladás, gyulladásos bélbetegségek dietoterápiájában nagy sikerrel válnak be.

Az MCT–zsiradékok alkalmazásának további fontos indikációi:
Hipertireózis esetén a pajzsmirigy fokozott hormonelválasztása következtében az anyagcsere felgyorsulása, a megnövekedett étvágy ellenére testtömegcsökkenés, verejtékezés, megemelkedett testhőmérséklet és hasmenés a jellemző főbb tünetek. Zsírgazdag étrendet kell összeállítanunk (1,2–1,3g/ttkg), amely könnyen emészthető MCT-zsírsavakat tartalmaz a rövid szénláncú zsírsavakon kívül.
Coeliakia és felnőttkori sprue. A coeliakia régóta a gasztroenterológusok érdeklődésének középpontjában áll. Az idült felszívódási zavar bármely életkorban bekövetkezhet. A proximális vékonybél-nyálkahártya betegsége, amely a gluténnek az étrendből való teljes kiiktatása esetén klinikai remisszióba kerül a vékonybél nyálkahártyájának normalizálódása miatt. Típusos klinikai képe malabszorpció, nutricionális hiányállapot, gyarapodási zavar, puffadt has, zsíros széklet. Fel nem fedezett betegség, illetve diétahiba esetén alakul ki a vékonybél nyálkahártyájának károsodása. Ekkor a csökkent felszívó felület következtében célszerű a diétába kókuszzsírt beiktatni.
Hiperacid krónikus gasztritisz a gyomor nyálkahártyájának elhúzódó gyulladása. Cél, hogy a gyulladt nyálkahártyát óvjuk, alkalmazkodjunk a megváltozott gyomorsavviszonyokhoz. Az energia nagy részét könnyen emészthető zsiradékokkal fedezzük: vaj, tejszín, tejföl, kókuszzsír.
Peptikus fekély a gyomorban és a nyombélben fordul elő. Hiperaciditáskor cél a gyomorsav csökkentése és neutralizálása könnyen emészthető zsiradékokkal, amilyen például a kókuszzsír, de a tejzsiradékok alkalmazása is terápiás értékű.
A gyulladásos bélbetegségek közé tartozik a colitis ulcerosa és a Crohn-betegség. Sajnos, mindkét betegség egyre gyakrabban fordul elő a lakosság körében. A zsírszéklettel járó betegségekben cél a leromlott beteg feltáplálása, a folyadék-, elektrolit- és tápanyagpótlás, valamint a felszívódási zavarok megszüntetése. Előnyösen alkalmazhatók a középhosszú szénláncú zsírsavak remisszió idején.
Rövidbél-szindróma. A vékonybél kétharmadának eltávolítása következtében fennálló állapot. A csökkent felszívódás miatt hiányállapotok jellemzők. A tranzitidő lerövidülése miatt hasmenés alakul ki, amely dehidratációt, elektrolitvesztést, hipokalémiát, a zsírban oldódó vitaminok csökkent felszívódását, valamint ásványianyag-hiányt von maga után. MCT-zsírsavakat tartalmazó zsiradékok alkalmazása javasolt a könnyű és gyors felszívódás miatt.
Poliszisztémás autoimmun kórképek közül a reumás ízületi gyulladás a legismertebb. A perifériás ízületek idült, szimmetrikus, erozív, destruktív gyulladása az egész csontrendszer demineralizációjára vezet. Hosszú távú szteroidkezelésben részesülnek a betegségben szenvedők. Ha a reumás ízületi gyulladásos beteg alultáplált, 1–1,2g/ttkg zsiradékot adunk neki könnyen emészthető zsiradék formájában. A tejzsiradékokon kívül ezúttal is jól beilleszthető a diétába a kókuszzsír.
Dumping-szindróma esetén a gyomor a csonkolás miatt nem képes tároló szerepét betölteni, s hirtelen kerül a táplálék a nyombélbe, ezért puffadás, hányás fordulhat elő korai tünetként, étkezést követően. Ha a rendes táplálással nem tudjuk a beteg tápanyagszükségletét tartósan fedezni, alultápláltság jöhet létre. Ezt a testtömeg csökkenésén kívül bizonyos szervek működési zavara jellemzi: a bélbolyhok sorvadása, valamint a csökkent bélmozgás miatt emésztési és felszívódási zavarok alakulnak ki. A zsiradék nagy részét fedezhetjük kókuszzsírral.
Csökkent epesavmennyiséggel járó állapot alakul ki, amikor az epeutak elzáródása miatt az epe elfolyása akadályozva van. Az epesavak sói a vékonybél utolsó szakaszában felszívódnak, majd a májba jutnak. Ha a vékonybél utolsó szakasza gyulladt vagy sebészetileg eltávolítják, az epesavak sói a vastagbélbe kerülnek, s a széklettel kiürülnek (epés hasmenés). Ha az epesavak mennyisége ily módon csökkenni kezd, csökken a zsírok lebontása, s ennek következtében zsírszéklet alakul ki. Az epesavak sói a bél perisztaltikáját is fokozzák, s ezzel előidézik és súlyosbítják a hasmenést, ezért a zsírfelvétel csökkentése és az MCT-zsírsavakat tartalmazó kókuszzsír javallt. 
Mukoviszcidózisban szenvedő betegekben minden nyálkahártyával bélelt szervben és nyálkatermelő mirigyben (légutakban, emésztőrendszerben, hasnyálmirigyben) a normálistól eltérő, sűrű, tapadós nyálka termelődik. A hasnyálmirigy enzimjeinek a vékonybélbe való eljutása a só-víz vivőanyag besűrűsödése miatt lehetetlenné válik. Az elfogyasztott táplálék a belekben emésztetlenül halad tovább, a zsír natív formában távozik. Végül a hasnyálmirigy enzimjei nem ürülnek megfelelő mennyiségben, s az epe besűrűsödése miatt elégtelen az epeürülés. Diétás kezelésében zsírokban, elsősorban MCT-zsírsavakat tartalmazó kókuszzsírban gazdag táplálék adása javasolt.
Láthattuk, hogy a kókuszzsír alkalmazása milyen széles körű lehet a dietoterápia területén. Gondolom, hogy ez csak a jéghegy csúcsa, s a dietetika fejlődésével még több betegen tudunk segíteni a kissé feledésbe merült, de nagyszerű zsiradéknak a megfelelő étrendbe való beillesztésével.
 
Irodalom:
Rigó, J.: Dietetika. Medicina, Budapest, 2002.
Veresné Bálint, M.: Gyakorlati dietetika. Semmelweis Egyetem, Budapest, 2004.
 
Tordai Szilvi dietetikus hallgató
tordai.szilvi@freemail.hu




Creative Commons License
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-Noncommercial-No Derivative Works 2.5 Hungary License.