Vissza a nyitólapra
KERES 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

AZ ELHÍZÁS PSZICHOLÓGIAI JELLEMZŐI II.

cikk előző része

A napi zsiradékfelvétel gyakorisága

4. táblázat: Napi zsiradékfelvétel gyakorisága

A napi zsiradék bevitelének gyakorisága szingnifikánsan nem különbözött a két csoportban. A napszaki eloszlásban azonban szembetűnő, hogy amíg a depresszív csoportban 12 órakor egy kiemelkedő kiugrás után csak 20 órakor következik egy kisebb, addig a domináns csoportban a kiemelkedő csúcsok 18-22 óra közé esnek.

Napi fehérjefelvétel gyakorisága

5. táblázat: A napi fehérje felvételének gyakorsága

Összességében a két csoport e tekintetben sem mutat összességében különbséget, de a napszaki eloszlásban jelentős differenciák mutatkoznak. Az ''A'' csoport fehérjefelvétele reggel 8 órakor a legnagyobb, 12 órakor ugyancsak megugrik, majd ettől egy kicsit magasabbra növekszik 18 órakor. Az időpontokat nézve a kiugró értékek a főétkezéseket követik.
A domináns csoport fehérjefelvétele a reggel 8 órai kisebb csúcstól 12 óráig csökken, majd - kisebb ingadozásoktól eltekintve - fokozatosan növekszik, és 22 órakor éri el a csúcspontját.  (6. táblázat)


6. táblázat: Napi táplálkozások időbeni megoszlása 

Külön figyelmet érdemel a két csoport táplálkozásának időbeni megoszlása.
Az ''A'', depresszív csoport a főétkezések között is gyakrabban eszik - elsősorban több szénhidrátot - , majd 20 óra után csökken egészen 24 óráig, amikor is egy minimális emelkedés újra megjelenik. Ennek az alig számottevő emelkedésnek az a jelentősége, hogy felhívja a figyelmet az éjszakai evőkre. A főétkezések csúcsaitól eltekintve a táplálékfelvétel gyakorisága folyamatosabb, mint a menedzsercsoportban. Ők viszont a délelőtti időszakban fogyasztanak ritkábban táplálékot, mint a nap második felében. A 16 órai kisebb csúcs után 18 órakor hihetetlenül megugrik a táplálék fogyasztása, majd éhségének csillapítása után 20- 22 óra között még kétszer emelkedik a táplálékfelvétel görbéje. Gyakran nyilatkoznak úgy a csoport tagjai, hogy néha többször is vacsoráznak a rohamszerűen megjelenő ''étvágyuk''(?) csillapítására.
''A'' és ''B'' csoport táplálkozásának jellemzői a pszichés tényezők függvényében
Az ''A'' depresszív csoportot jellemzi, hogy a depresszió magas értéke és a BMI között szignifikáns kapcsolat mutatható ki (r = 0,37, szign.). Az, hogy az elhízás következménye-e, vagy eredendően oka a depressziónak, csak feltételezéseink vannak. A pszichodinamikus értelmezés (lásd a fentiekben) mindkét esetben alkalmas a magyarázatra.
A neuropszichiátriai kutatások ugyancsak nem zárják ki, hogy bizonyos neurotranszmitterek elhízást és depressziót is kiváltsanak. Az azonban még nem ismeretes, hogy mi az, ami gátolja adott neurotranszmitterek működését. Egyik feltételezhető, külső tényező a pszichogén stressz.
Negatív kapcsolat mutatható ki az összes beteg szorongásértéke, valamint a BMI között (r = -0,43, szign.). A kapott összefüggést oly módon értékelhetjük, hogy minél intenzívebb a szorongáscsökkentés - az elhárítást szolgáló táplálkozás -, annál erősebb mértékű az elhízás.
Az ''A'' depresszív csoport szénhidrátfogyasztása szignifikánsan gyakoribb, mint a ''B'' domináns, pszichoszomatikus csoporté.
A táplálkozási mintázat a depresszív csoportban - kivéve a főétkezések kiugró értékeit - a nap folyamán folyamatosabb, mint a dominanciára törekvő csoport esetében. A domináns, menedzsercsoport táplálkozását jellemzi, hogy az esti időpontokban a hatalmas kiugró értékek mint ''falásrohamok'' értelmezhetők. Pszichodinamikáját a fentiekben már értelmeztem. A Sportkórház kondicionáló osztályának főnővére humorosan és nagyon találóan őket nevezte az esti ''hűtőszekrénykifosztóknak''. ''Farkasétvágyuk'' csillapítására akár többször is megvacsoráznak. A szorongást csökkentő pótcselekvés az esti órákban kiugró csúcsokban manifesztálódik.
A kontrollvesztés a depresszív csoportban folyamatosabb, míg a dominanciára törekvő csoportban inkább szakaszos, rohamszerű (7. táblázat).

7. táblázat: Az A és B csoport jellemzőinek összefoglalása

Összefoglalásként elmondható, hogy a pszichés faktorok közül valóban kiemelkedő fontosságú a depresszió és a szorongás. Egymagukban mint kóros tünetek gyakran ellentmondásos eredményekre vezettek az obesitással összefüggésben vizsgálva. A vizsgálatom eredményei - remélem - elegendő bizonyítékot adnak arra, hogy eltérő személyiségek különböző indítékkal szoronganak és/vagy depressziósok, és amely személyiségek jellemző tulajdonságaikkal meghatározhatják, differenciálhatják a táplálkozási mintázatot minőségében, gyakoriságában.
Gyakorlati jelentősége, hogy a komplex testsúlycsökkentéskor a dietetikus, orvos, gyógytornász vegye figyelembe páciensének pszichés jellemzőit, és ne csak azért, mert a kudarcok sorozata nem kedvez sem a páciens, sem a gyógykezelő személyzet önértékelésének, hanem azért, hogy a lelkiismeretesen elvégzett munka hatékonyságát mindannyian élvezhessük.

Irodalom
2. Agras WS., Kraemer HC., Berkowitz RI., et al: Does a vigorous feeding style influence the early development of adiposity? J. Pediatr 110:799, 1987.
4. Beck AT, Depression inventory. Philadelphia: Center for Cognitive Therapy. 1978.
9. B. Kakas G., A-típusú viselkedés. Nemzeti Tankönyvkiadó, 1993.
5. Dévai M., Sipos M., A Tenesse-énképskála. Pszichológiai tanácsadás a pályaválasztásban. Módszertani füzetek 36.
8. Hoffmann S. O., Hochapfel G., et al: Az elhízás. Neuróziselmélet, pszichoterápia és pszichoszomatikus medicina. Medicina Budapest, 2000.
6. Leary T.: Interpersonal diagnosis of personality. The Ronald Press Co., New York 1957
10. Meguid et al: Dopamine and serotonin in the regulation of food intake. Nutrition 16. 843-857
11.Schwartz MW et al: Central nervous system control of food intake. Nature 404 (6778), 661-671
3. Sipos K., A State-Trait Anxiety Inventory (STAI) magyar nyelvű változatával szerzett első hazai tapasztalatok. In: 75 éves az MTA Pszichológiai Intézete. Az l977. nov. 21-24-i tud. Ülésszak előadásai. Bp., 142-153. (1978)
7. Tringer, L., Mórotz, K. Klinikai Viselkedésterápiák. Budapest, Magy. Pszichiátriai Társ. 1985.

Harasztiné Dr. Sárosi Ilona klinikai szakpszichológus,
Országos Sportegészségügyi Intézet




Creative Commons License
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-Noncommercial-No Derivative Works 2.5 Hungary License.